Szívinfarktus utáni diéta
Szívinfarktus utáni diéta kulcsfontosságú a megfelelő kardiológiai rehabilitációban. A szívinfarktus utáni diéta segít csökkenteni a vérnyomást, a koleszterinszintet, a gyulladást, javítja az érfalak állapotát, valamint támogatja a gyógyszeres kezelés hatékonyságát is. Mindez együtt pedig hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen az újabb infarktus kialakulásának kockázata.Az étrend azonban nem önállóan működik: a leghatékonyabb akkor, ha egy dietetikus személyre szabja, figyelembe véve az egyéni állapotot, a laboreredményeket, szokásokat és élethelyzetet. Szívinfarktus után a mediterrán diéta alapelvei az irányadóak. A dietetikai támogatás nemcsak a szakmaiságról szól, hanem arról is, hogy a mindennapokban megvalósítható, élvezetes és hosszú távon is tartható megoldásokat kapj.
Szívinfarktus kezelése életmóddal
Miért fontos a szívinfarktus utáni diéta?
Mit lehet enni szívinfarktus után?
Szívinfarktus utáni diéta ajánlások
Milyen ételek nem ajánlottak szívinfarktus utáni diétában?
Szívinfarktus utáni diéta mintaétrend
Jelentkezz be dietetikai konzultációra!
Szívinfarktus kezelése életmóddal
Kerüld el az újabb infarktust életmódorvoslással! Szívinfarktus után sokan felteszik a kérdést: „Mit tegyek, hogy ez ne történjen meg újra?” A válasz erre egyértelműen az életmódorvoslás, ami bizonyítottan csökkenti az újabb infarktus kialakulásának kockázatát. Az életmódorvoslás nem csak hosszabb éveket ad, hanem minőségibbé is teszi azokat: több idő az unokákkal, kirándulások a családtagokkal, barátokkal, nyugodt hétköznapokat félelem és fájdalom nélkül. Szívinfarktus kezelése életmóddal kapcsán kiemelendő a rendszeres fizikai aktivitás (szívinfarktus utáni mozgás), a szívinfarktus utáni étrend, a dohányzásról való leszokás és a stresszkezelés is. A szívinfarktus kezelése életmóddal kiegészíti és hatékonyabbá teszi a gyógyszeres kezelést.
Miért fontos a szívinfarktus utáni diéta?
A szívinfarktusból felépülés nem ér véget a kórházi ellátással, valójában ekkor kezdődik egy új életmód kialakítása, amelyben a táplálkozásnak kulcsszerepe van. A szívinfarktus utáni diéta csökkenti a vérnyomást, a segíti a testsúlyt normalizálni, csökkenti a koleszterinszintet, csökkenti a gyulladást, segít rendezni a vércukorszintet, védi az érfalat és támogatja a gyógyszeres terápia hatékonyságát. A szívinfarktus utáni diéta tehát terápiás eszköz, ami javítja a túlélést.
Mit lehet enni szívinfarktus után, mi fér bele az infarktus utáni diétába?
Az Európai Kardiológus Társaság (ESC) irányelvei szerint a mediterrán étrend az elsőként javasolt étrendi minta az ismételt szívinfarktus elkerülésében. Magas vérnyomás (ami a szív-és érrendszeri betegségek egy rizikófaktora) esetén hatékony még a DASH-diéta, ami a mediterránhoz hasonlóan sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes értékű gabonát, magvakat és kevés vörös húst tartalmaz, de kiemelt fókusz van a nátriumbevitel korlátozásán, ami a vérnyomáscsökkentés kulcsa. Fontos azonban tudni: nincs egyetlen „tökéletes” szívinfarktus utáni diéta, ami mindenkinek egyformán megfelel. Az étrend akkor a leghatékonyabb, ha azt személyre szabott, figyelembe véve az egyéni egészségi állapotot, a társbetegségeket, a laborértékeket, az étkezési szokásokat és az életvitelt is. Ebben nyújt segítséget egy dietetikus, aki összegzi a diétát befolyásoló szempontokat és gyakorlati, működő megoldásokat ad a hétköznapokra, hogy a szívinfarktus utáni diéta ne egy szigorú, hosszú távon tarthatatlan rendszer legyen.
Szívinfarktus utáni diéta: ajánlások az ESC irányelve alapján:
- Törekedj több növényi alapú élelmiszer bevitelére az állati eredetűekkel szemben! Ide tartoznak a gabonafélék, álgabonák, hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak. Szívinfarktus utáni diétában ezek adják az étrend gerincét.
- Fogyassz több zöldséget és gyümölcsöt! ESC ajánlás alapján legalább napi 200g gyümölcsöt és 200g zöldséget, azonban a hazai irányelvek szerint legalább 500g zöldség és gyümölcs fogyasztására érdemes törekedni.
- Fogyassz napi 35-45g rostot! Ennek forrásai: teljes kiőrlésű gabonafélék és az ebből készült termékek (pl. kenyér, tészta), korpák (zabkorpa, búzakorpa) álgabonák (pl.hajdina, quinoa), hüvelyesek, olajos magvak, zöldségek és gyümölcsök.
- Fogyassz naponta 30g sótlan olajos magvat, pl. dió, mogyoró, mandula, tökmag.
- Fogyassz heti 1-2 adag halat, ebből legalább 1 legyen zsírosabb hal pl. lazac, makréla, szardínia.
- Húsokból és tejtermékekből válaszd a soványakat! Élelmiszer-címkén keresd azt, hogy 100g termékben 10g vagy annál kevesebb a zsírtartalom. Cél, hogy a telített zsírok a napi bevitt energia max 10%-át tegyék ki. Telített zsírok fő forrásai: zsíros húsok és zsíros tejtermékek, felvágottak, kókuszolaj-és pálmaolaj. Ajánlott helyette az extraszűz olívaolaj, lenmagolaj, tökmagolaj, vagy egyéb, hidegen sajtolt növényi olaj. Ezeket azonban hevítés nélkül fogyaszd pl. salátára, szendvicskrémbe.
- Vörös húsokból hetente maximum 300-500g fogyasztható, helyettük inkább sovány, fehér húsok, halak és a növényi fehérjeforrások javasoltak.
- Sóbevitel maximum 5g/nap legyen! A sóbevitel csökkentéséhez használj friss vagy szárított fűszereket, citromlevet, fokhagymát vagy zöldfűszereket az ételek ízesítésére, só helyett. Érdemes az élelmiszerek címkéjén is figyelni a sótartalomra, és törekedni az „alacsony sótartalmú” jelzéssel ellátott termékek választására. Nyers zöldségeket lehetőleg ne sózd, néhány hét alatt az ízlelés is átáll a kevesebb sóra.
- Koleszterinszint csökkentésében kiemelendőek a béta-glükánt tartalmazó alapanyagok, pl. zab, árpa és korpáik. Napi 3g béta-glükán fogyasztása ajánlott a koleszterincsökkentő hatás érdekében. 3g béta-glükán kb. 75g zabpehelyből biztosítható.
Milyen ételek nem ajánlottak a szívinfarktus utáni diétában?
Fontos megjegyezni, hogy az infarktus utáni étrend nem tiltólisták gyűjteménye, nem kell örökre lemondani a kedvenc ételekről. Azonban a cél az, hogy bizonyos ételeket tudatosan és mértékkel kezeljünk, vagy ha lehet, kerüljük őket a hétköznapokban. Kis mennyiségben, ritkán fogyasztva ezek az ételek nem feltétlenül ártalmasak, de rendszeres jelenlétük a táplálkozásban érdemben rontja a felépülést és az ismételt infarktus megelőzésének esélyeit. Ma már a legtöbb ember túléli az első szívinfarktust, de a kezdeti sokk után sokan úgy gondolják, szinte ágynyugalomra kell berendezkedniük vagy legalábbis ugyanúgy folytathatják az életüket, ahogy az infarktus előtt élték azt. Dr. Jenei Zsigmond Máté , az Életmód Orvosi Központ kardiológusa szerint azonban egyik sem járható ...Kapcsolódó cikkünk
Túl van egy infarktuson? Jobb formában lehet, mint korábban
Az ESC 2023-as irányelve alapján kerülendő:
- Túlzott sóbevitel: A hazai felnőtt lakosság átlagos napi sófogyasztása a férfiak esetén kb. 16g/nap, nők esetén pedig kb. 11g/nap, ez jelentősen meghaladja a szívinfarktus utáni diétában megengedett mennyiséget. Jellemzően magas sótartalommal rendelkeznek, ezért kerülendők: felvágottak, kolbászok, szalámik, virsli, konzervek, készételek zacskós levesek, ételporok, sajtok (különösen a kemény, érlelt típusok), sós rágcsálnivalók, sós péksütemények, bizonyos kenyérfélék.
- Alkohol: csak mértékkel vagy egyáltalán nem. Férfiaknak 20, nőknek 10g tiszta alkohol maximum naponta. 10g alkoholt tartalmaz körülbelül 1 dl bor, 3 dl sör, 30ml tömény ital pl. pálinka. Heti mennyiség maximum 100g alkohol. Ez nem az elfogyasztandó mennyiséget jelöli, hanem a maximálisan elfogyaszthatót. Az alkoholfogyasztás minimalizálása nemcsak szívinfarktus utáni diétában lényeges, azonban ebben az esetben kiemelt jelentőségű.
- Bő zsírban sült ételek pl. rántott hús/ sajt/zöldségek, sült krumpli, lángos, fánk
- Cukorban gazdag ételek és italok: cukros üdítők, csokoládék, péksütemények, ízesített tejtermékek, sütemények, desszertek.
- Transzsírsavakat tartalmazó ételek: bolti sütemények, rágcsálnivalók, chipsek, nassok, félkészen és készen kapható ételek.
Mintaétrend szívinfarktus után
Az alábbi mintaétrend egy tájékoztató jellegű példa, amely segít elképzelni, hogyan nézhet ki egy szívinfarktus utáni, szívbarát napi étkezés. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a megfelelő étrend minden esetben egyéni tényezőkön alapul: figyelembe kell venni az életkort, testtömeget, fizikai aktivitást, társbetegségeket (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás), laboreredményeket, gyógyszereket, valamint az étkezési szokásokat és preferenciákat is. A tápanyagszükséglet (például energia-, fehérje-, zsír- vagy rostbevitel) férfiaknál és nőknél, fiatalabbaknál és idősebbeknél is különbözhet. Ezért a leghatékonyabb, ha az étrend személyre szabott, dietetikus szakember segítségével kerül kialakításra. Az itt bemutatott napi menü ugyanakkor jó kiindulópont lehet a szívinfarktus utáni egészséges étkezés megvalósításához.
Reggeli: Túrós, piros gyümölcsös kása (árpapehely, zabpehely), lenmagpehellyel, natúr mogyoróvajjal
Ebéd: Fűszeres csicseriborsós-árpagyöngy, zabpelyhes pulykafasírttal, friss kevert salátával
Uzsonna: Joghurtos-áfonyás- diós zabmuffin
Vacsora: Olívás tojáskrém, teljeskiőrlésű pirítós, diós répasaláta
A szívinfarktus utáni diéta nem csupán megszorításokról szól, hanem a gyógyulás és az újrakezdés egyik legfontosabb eszköze. A megfelelően összeállított étrend - különösen, ha személyre szabott és dietetikus szakember segít kialakítani – képes csökkenteni az ismételt infarktus kockázatát, csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet, segíti a testsúly normalizálását, támogatja a gyógyszerek hatékonyságát is. Szívinfarktus után életmódorvoslással újra visszatérhetsz a mindennapokba, a munkába, a hobbijaidhoz,szeretteidhez. Legyen szó egy közös családi ebédről, unokázásról vagy egy hétvégi kirándulásról.
Kérd dietetikus segítségét a szívinfarktus utáni diétában, jelentkezz be konzultációra!
Téma szakértői
Felhasznált források:
European Society of Cardiology (ESC). (2021). 2021 ESC Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice (European Heart Journal, 42, 3227–3337). https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehab484
Rao, A., Gray, A., O’Gara, P. T., Mahaffey, K. W., Dehmer, G. J., Henry, T. D., ... & ACC/AHA/ACEP/NAEMSP/SCAI Guideline Panel. (2025). 2025 ACC/AHA/ACEP/NAEMSP/SCAI guideline for the management of patients with acute coronary syndromes: A report of the American College of Cardiology/American Heart Association Joint Committee on Clinical Practice Guidelines. Circulation. https://doi.org/10.1161/CIR.0000000000001248
Solomon MD, Leong TK, Levin E, Rana JS, Jaffe MG, Sidney S, Sung SH, Lee C, DeMaria A, Go AS. Cumulative Adherence to Secondary Prevention Guidelines and Mortality After Acute Myocardial Infarction. J Am Heart Assoc. 2020 Mar 17;9(6):e014415. doi: 10.1161/JAHA.119.014415. Epub 2020 Mar 5. PMID: 32131689; PMCID: PMC7335507.
Zsákai, A. (2025). Étrendi és életmódi prevenció szív- és érrendszeri betegségekben. Budapest: MDOSZ.
Raposa, L. (2025). Étrend-kiegészítők szerepe a szív- és érrendszeri megbetegedések prevenciójában. Budapest: MDOSZ.
MDOSZ. (2025). Dietetikai kisokos 12: A szív- és érrendszeri betegségek dietetikai prevenciója. Budapest: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.
MDOSZ. (2023). Táplálkozási Akadémia hírlevél – A szív- és érrendszer védelme egészséges táplálkozással. Budapest: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.
Laffond A, Rivera-Picón C, Rodríguez-Muñoz PM, Juárez-Vela R, Ruiz de Viñaspre-Hernández R, Navas-Echazarreta N, Sánchez-González JL. Mediterranean Diet for Primary and Secondary Prevention of Cardiovascular Disease and Mortality: An Updated Systematic Review. Nutrients. 2023; 15(15):3356. https://doi.org/10.3390/nu15153356
