Szívinfarktus utáni mozgás
Előzd meg az (újabb) infarktust életmódorvoslással! Szívinfarktus utáni mozgás nemcsak lehetséges, hanem kulcsfontosságú része a felépülésnek és a teljes élethez való visszatérésnek. Magyarországon évről évre magasabb a szívinfarktuson átesettek száma, emiatt kifejezetten fontos a megelőzés és a rehabilitáció. A rendszeres, szakember által irányított mozgásterápia segít helyreállítani a szív teljesítményét, csökkenti a kockázati tényezőket, és hozzájárul a következő infarktus megelőzéséhez. Az életmódorvoslás egyik legfontosabb pillére a mozgás, hiszen ez nemcsak a fizikai egészséget javítja, hanem a mentális jóllétet is: kevesebb stressz, jobb hangulat, jobb életminőség. Szívinfarktus utáni mozgás segít abban, hogy újra könnyedén sétáljunk, lépcsőzzünk, dolgozzunk és élvezzük a mindennapokat. Ne féljünk a terheléstől ! Ha megfelelően, mozgásterapeuta segítségével kezdünk bele, akkor a mozgás biztonságos és hatékony lesz. A mozgásterapeuta orvosi jóváhagyás után, egyénre szabottan, állapotfelmérés alapján tervezi meg a programot, figyelembe véve a szív állapotát, az aktuális fizikai képességeket és az orvosi előzményeket. Szívinfarktus utáni mozgás: ez a lépés az, ami újra életet visz a napjainkba. Ne halogassuk, kérjünk segítséget szakembertől, és tegyünk aktívan a szívünk egészségéért!
Szívinfarktus kezelése életmóddal
Szívinfarktus után milyen mozgás engedélyezett és mi nem?
Szívinfarktus utáni mozgás hatásai
Szívinfarktus utáni mozgás: így lesz biztonságos és hatékony!
Mi a szívinfarktus?
A szívinfarktus szívizomelhalást jelent (a szívizom egy részét érinti), ami a szívizom vérellátásának zavara miatt létrejövő kórkép. Ez a koszorúerek elzáródása miatt következhet be, amelyet leggyakrabban vérrög vagy érelmeszesedéses plakk okoz. A szívinfarktus kezelése életmóddal kulcsfontosságú,különösen kiemelendő a szívinfarktus utáni mozgás és a szívbarát étrend (Mediterrán diéta), illetve a dohányzás elhagyása (ártalomcsökkentés).
Szívinfarktus tünetei
A szívinfarktus vezető tünete a nyomó, szorító mellkasi fájdalom. A fájdalom hirtelen alakul ki, tartósan fennáll és nem szűnik. Ez jellemzően a bal karba kisugárzó fájdalom, de más területeket is érinthet például a nyakat, vállakat, hátat. A szívinfarktust kísérheti nehézlégzés, sápadtság, levertség, izzadás, hányinger. Ha ezek a tüneteket észleljük, azonnal hívjuk a mentőket!
Szívinfarktus kezelése
A kezelés akut része a vérrög minél hamarabbi feloldása, az elzáródott erek megnyitása. A leggyakoribb akut beavatkozás szívinfarktus esetén a katéteres értágítás és a sztent beültetése. Ilyenkor bevezetnek egy katétert a szív- koszorúér rendszerébe, legtöbbször a csuklón vagy ágyékon keresztül, majd egy ballon segítségével kitágítják az elzárult eret, és egy fémhálót, azaz sztentet ültetnek be, hogy ezzel az eret nyitva tartsák. Általában altatás sem szükséges, ehhez az eljáráshoz, minimál invazív beavatkozások közé sorolják. Súlyosabb esetben, amikor több ér elzáródásáról van szó, koronária bypass műtétet végeznek el az orvosok. Ebben az esetben műtét során egy lábból vagy mellkasból kivett másik ér segítségével új utat építenek ki, ami megkerüli az elzáródott érszakaszt.
Ám a hosszú távú kezelés egyik legfontosabb alappillére a szívinfarktus utáni mozgás, illetve a megfelelő étrend kialakítása, a stresszkezelés, dohányzásról való leszokás a gyógyszeres kezelések mellett. Összefoglalva tehát az életmódorvoslás. A helyes táplálkozás és a megfelelő mennyiségű sport mellett a relaxáció is nagyon fontos. Tölthetjük szabadidőnket olvasással, barátokkal, családdal, vagy akár jógázhatunk is a szabadban.
Szívinfarktus kezelése életmóddal
A szívinfarktus utáni mozgás, a megfelelő étrend kialakításának és a káros szokások elhagyásának a mindennapi életbe való beépítésének fontos szerepe van az infarktus utáni felépülésben és hosszú távú kezelésében. Az életmódkezelés jelentősen hozzájárul a szív egészségének megőrzéséhez, csökkenti a betegség újbóli kialakulásának lehetőségét, ezek mellett csökkenti a stresszt, ezzel javítja az életminőséget, tehát az életmódorvoslás az egész életre pozitívan hat ki.
Szívinfarktus után is lehet teljes életet élni, mozgás kulcsfontosságú
A szívinfarktus utáni mozgásnak kulcsfontossága van a hétköznapi életben is. Fontos, hogy a kötelező rehabilitáció után, se hagyjuk abba a mozgást. Ajánlott hetente 150 percet beépíteni a heti rutinunkba, amit 3-5 napra eloszthatunk. Mivel a rendszeres fizikai aktivitás javítja a szív teljesítőképességét, így a mindennapi tevékenységek kevésbé lesznek megterhelőek. Hamarabb térhetünk vissza a munkánkhoz, újra élvezhetjük a hosszú sétákat, illetve túrákat. A mozgás hatására érezni fogjuk, hogy a házimunkában sem fáradunk el. Ugyanúgy tudunk porszívózni, mosogatni és más háztartásbeli munkákat végezni, anélkül, hogy úgy éreznénk hamar kifulladunk. Könnyebbé válik a lépcsőzés, nem fulladunk ki olyan hamar. Újra aktív életet élhetünk, amibe bevonhatjuk a családot és a barátokat is.
Mozgás szívinfarktus után - mit szabad és mit nem?
A szívinfarktus utáni mozgás több részből tevődik össze. A kötelező rehabilitáció után is folytatni kell a mozgásterápiát. Fontos, hogy a mozgásterápia része legyen az aerob fizikai aktivitás, az izomerősítő tevékenységek, illetve egyéb fizikai aktivitások mint például a nyújtás, jóga és más relaxációs gyakorlatok.
A szívinfarktus utáni mozgásterápiának 3 szakasza van. 1. Akut szakasz: 0-2 hét, 2. Konvaleszcens fázis ( korai: 2-12. hét, késői: 3-6 hónap), 3.Posztkonvaleszcens fázis: 6. hónaptól
Az akut szakasz mozgásterápiája az osztályon kezdődik. Első napokban 5-10 percesek a tornák, majd a 10. naptól már 30 perce növekszik az időtartam. A tornák lényege a fokozatosság, eleinte csak légzőtorna, enyhébb végtagi mozgások, ágy szélére való kiülés, majd az 5. naptól elkezdhetjük a rövid távú sétákat (pl. egy kör az ágy körül, kistálni a folyosóra). A 2. hét végén terheléses vizsgálaton kell résztvenni, ahol meghatározzák a tréningpulzust. 
A konvaleszcens fázis korai szakaszában a rehabilitáció célja az állapotnak megfelelő mozgásterápia, életmódváltoztatás, terhelhetőség javítása, és a munkába való visszatérés előkészítése. Ebben a szakaszban elkezdődik az állóképesség fejlesztése. Feltétele a terheléses vizsgálat. Javasolt a heti legalább 150 perc közepes intenzitású aerob mozgás, amelyet ajánlott kiegészíteni heti 2x30 perc izomerősítő gyakorlatokkal. Ezt végezhetjük közepes, de akár erőteljes intenzitással is. Ha közepes intenzitással dolgozunk, annak javasolt gyakorisága a heti legalább 150 perces fizikai aktivitás, ezt eloszthatjuk heti 3-5 napra.
A közepes intenzitás a szubmaximális pulzus 60-70%-a, de ezt terheléses vizsgálaton állapítják meg, ez az érték minden embernél egyedi. Akik jobb kondícióban vannak, számukra a nagyobb terhelés is lehetséges orvosi megállapítás alapján. Az izomerősítő gyakorlatok gyakorisága a heti 2-3, nem egymást követő nap. Ajánlott 1-3 sorozatot csinálni a feladatokból. A sorozatokban 8-10 feladat legyen, melyeket 10-15-ös ismétlésszámmal célszerű végezni. Az izomerősítéshez használható bármilyen eszköz, ami ellenállást ad. Ilyen lehet a gumiszalag, súlyzó vagy erősítő gép.
A konvaleszcens fázis késői szakaszában 3.-6- hónaptól már erőteljes intenzitással is dolgozhatunk, ilyen eeósetben ajánlott a heti legalább 75 perc mozgás, amit szintén eloszthatunk heti 3-5 napra. Az erőteljes intenzitás a szubmaximális pulzus 70-85%-a. Megfelelő mozgásformák a futás, kerékpározás, úszás. Ajánlott ezt is hetente 3x-5x 30-50 perces alkalmakban végezni.
A 6. hónaptól a legutolsó fázisban a rehabilitáció célja a fenntartó edzésprogramok rendszeres végzése, a megtanultak életvitelszerű gyakorlati hasznosítása, illetve a rizikófaktorok lecsökkentése.
Online Bejelentkezés
Molnár Beáta
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom u. 31.
Mikor hagyd abba a mozgást?
Hallgass a testedre! Fontos a szívinfarktus utáni mozgás, de a testünk figyelmeztető jeleit figyelembe kell venni. Ha úgy érzed nem bírod tovább a mozgást, állj le nyugodtan, iktass be pihenőket a gyakorlatok között. Állj le a tornával, ha fájdalmat, szorító érzést érzel, ha úgy érzed túlságosan ver a szíved, ha túlságosan izzadsz, ha légszomjad van. Amikor úgy érzed, eleget pihentél és a pulzusod és vérnyomásod is visszatért a nyugalmi értékre, vagy megközelíti azt, folytathatjuk a mozgást. A szívinfarktus utáni mozgásterápia lényege, hogy fokozatosan növeljük a terhelést és a feladatok nehézségét.
Nem javasolt mozgások szívinfarktus után
Szívinfarktus utáni mozgásterápia alapja a biztonságos mozgás. Fontos, hogy csak az orvos javaslatára kezdjünk el mozogni. A szívinfarktus korai szakaszában tilos az intenzív erőedzés és a súlyemelés, mivel a nehéz súlyokkal végzett edzés fokozza a szív terhelését és lefárasztja azt. Tilosak a préselő gyakorlatok , mivel megemelik a vérnyomást. Nem ajánlott a meghatározott pulzus értékeken kívül edzeni, ami mindenki számára egy egyéni érték, amit terheléses vizsgálaton állapítanak meg. De mindig kérje ki kezelőorvosa véleményét. Aki professzionális segítséggel szeretne belevágni a mozgásba vagy megújítani a mozgásprogramját, fel kell tennie magának a kérdést: személyi edzésre vagy mozgásterápiára van-e szüksége? Mi a különbség a kettő közt? A megbízható válaszokat Molnár Beáta , az Életmód Orvosi Központ ...
Kapcsolódó cikkünk
Mozgásterápia vagy személyi edzés - mi a különbség?
Szívinfarktus utáni mozgás hatásai
A szívinfarktus utáni mozgásterápiának számos pozitív hatása van. A rendszeres fizikai aktivitás vérnyomáscsökkentő hatású. Korábbi kutatások alapján a szisztolés vérnyomást (azaz a felső értéket) akár 11 Hgmm-rel, a diasztolés (azaz az alsó értéket) akár 5 Hgmm-rel csökkentheti. A rendszeres fizikai aktivitás szívinfarktus után hat a “rossz” (LDL-C) és “jó” (HDL-C) koleszterinszintre is. Korábbi kutatások szerint az LDL-C szint 3%-kal csökkent, a HDL-C szint pedig 3%-kal növekedik. A koleszterinszint beállítása fontos része az infarktus utáni gyógyulásnak, mivel lassul az érelmeszesedés folyamata és kisebb eséllyel fog még egy szívinfarktus kialakulni. A szívinfarktus utáni mozgásterápia javítja a fizikai teljesítőképességet és a szív funkcióit. A fizikai aktivitás növeli a sejtek oxigénfelvételét és a bal kamrai ejekciós frakciót, illetve csökkenti a nyugalmi pulzust akár 2 ütés/perccel. A szív és érrendszeri betegségek gyakori kiváltó oka a kezeletlen magas vércukor, mivel a tartósan magas vércukorszint az erek falát és a keringési rendszert károsítja, de szövődményként is kialakulhat. A szívinfarktus utáni mozgás segít a vércukorszint csökkentésében is. Vezetett mozgásterápia hatására az éhgyomri vércukorszint átlag 14%-al lett kevesebb, még az étkezés utáni 12%-al. A HbA1c szint is javulást mutatott, átlag 0,55%-al, az éhgyomri inzulin pedig 24%-al csökkent.
Mozgás szívinfarktus után - így lesz biztonságos és hatékony
A szívinfarktus utáni vezetett mozgásterápiának kiemelkedően fontos szerepe van a rehabilitációban. Egy korábbi kutatás alapján felmérték, hogy a szívinfarktuson átesett páciensek az infarktus után eltelt 5 év alatt milyen gyakorisággal kerültek vissza a kórházba. Az öt év alatt mért szív- és érrendszeri okból történő újra-beutalási arány 24% volt azoknál a pácienseknél, akik nem vettek részt rehabilitációban , ezzel szemben 9%- volt azoknál, akik részt vettek szívinfarktus utáni mozgásterápiában. Minden más okból történő újra-beutalás aránya 42% volt a nem rehabilitált pácienseknél és 23% a rehabilitáltaknál. Tehát kimondható, hogy a szívinfarktus utáni ellenőrzött edzésprogramban résztvevő betegeket öt év alatt ritkábban utalták vissza kórházba szívbetegség vagy bármilyen más ok miatt.
Állapotfelmérés
A szívinfarktus utáni mozgást ajánlott szakértő mozgásterapeuta jelenlétében elkezdeni, mivel tudásával és az orvosi ajánlásokkal biztonságossá teszik a mozgásterápiát. A terápia során ajánlott intenzitás értékek nem fix számok, minden embernél ez egy egyedi érték. Emiatt javasolt részt venni egy mozgásterápiás állapotfelmérésen, ahol a terapeuta terheléses vizsgálat során megállapítja ezeket az értékeket. A teszt során szubmaximális pulzust mérünk, a rendszer leáll a megfelelő időben, úgyhogy biztonságos az elvégzése. A szívinfarktus utáni mozgásterápiás állapotfelmérés egy kérdőív kitöltésével (PAR-Q) kezdődik, amely alapján a terapeuta átlátja rögtön a páciens jelenlegi helyzetét. Ezután vércukormérés, illetve vérnyomásmérés következik. A terapeuta leméri a haskörfogatot, a testmagasságot, a testsúlyt és BMI-t számol. Ezután következik a 12 perces YMCA teszt. Ezt egy program kiértékeli, ami alapján a gyógytornász megállapítja a pulzus intervallumot. Ezután izomerő felmérés és a nyújthatóság felmérése következik. Az állapotfelmérés közös megbeszéléssel zárul.
A mozgás biztonságos és hatékony, ha jól csinálod. Ehhez kérj segítséget mozgásterapeutától!
Gyógytornász, mozgásterapeuta Rendelés típusa: Rendelési helyszínek, rendelési napok : Mozgásterápiás állapotfelmérés kizárólag az Ostrom utcai helyszínre foglalható!Téma szakértője
Molnár Beáta
Felhasznált források:
Y. Qin, P. Kumar Bundhun, Z.L Yuan, M.H Chen; The effect of high-intensity interval training on exercise capacity in post-myocardial infarction patients: a systematic review and meta-analysis; Eur J Prev Cardiol. 2022 Mar 25;29(3):475-484. doi: 10.1093/eurjpc/zwab060
dr.Veres-Balajti Ilona, dr. Lacza Gyöngyvér, dr. Babai László; Mozgás receptre, Ajánlások a rendszeres fizikai aktivitáshoz;.14.6 Mozgás receptre fizikai aktivitási javaslatok, Koszorúér- betegségek, 2024. szeptember, Magyar Életmódorvostni Társaság,
Kyriakos Yiangou , Kyriacos Papadopoulos, Chara Azina,Heavy Lifting Causing Spontaneous Coronary Artery Dissection with Anterior Myocardial Infarction in a 54-Year-Old Woman, Tex Heart Inst J. 2016 Apr 1;43(2):189–191. doi: 10.14503/THIJ-15-5097
Oxford University Hospitals, NHS Trust, Cardiac rehabilitation heart failure exercise programme, Abingdon, Information for patients, page 9, Oxford heart centre
Bonet, J., Coll, R., Rocha, E., & Romero, R. (2003). Supervised versus Recommended Physical Exercise in Hypertensive Women. Is its Recommendation Enough? Blood Pressure, 12(3), 139–144. https://doi.org/10.1080/08037050310002533
Irene Kirolos, Danny Yakoub, Fiorella Pendola, Omar Picado , Aghapy Kirolos, Yehoshua C Levine, Sunil Jha , Rajesh Kabra , Brandon Cave , Rami N Khouzam ; Cardiac physiology in post myocardial infarction patients: the effect of cardiac rehabilitation programs—a systematic review and update meta-analysis; Ann Transl Med. 2019 Sep;7(17):416. doi: 10.21037/atm.2019.08.64
Amaravadi, S. K., Maiya, G. A., K, V., & Shastry, B. A. (2024). Effectiveness of structured exercise program on insulin resistance and quality of life in type 2 diabetes mellitus-A randomized controlled trial. PloS one, 19(5), e0302831. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0302831
N Santaularia, A Arnau , T Jaarsma , N Torà , G Vázquez-Oliva; Efficacy of a supervised exercise training program on fiveyear readmission rates in patients with acute coronary syndrome. A randomised controlled trial; Rehabilitacion (Madr). 2023 Jan-Mar;57(1):100720. doi: 10.1016/j.rh.2021.12.001. Epub 2022 Mar 19
George A Kelley, Kristi S Kelley, Zung Vu Tran; Aerobic exercise and lipids and lipoproteins in women: a meta-analysis of randomized controlled trials;J Womens Health (Larchmt). 2004 Dec;13(10):1148-64. doi: 10.1089/jwh.2004.13.1148.
