Szívinfarktus utáni mozgás
Előzd meg az (újabb) szívinfarktust életmódorvoslással! A szívinfarktus utáni mozgás nemcsak lehetséges, hanem kulcsfontosságú a felépüléshez és a teljes élethez való visszatéréshez. Magyarországon egyre többen élnek át szívinfarktust, ezért kiemelten fontos a megelőzés és az életmódkezelés. A rendszeres, szakember által irányított mozgásterápia segít javítani a szív teljesítményét, csökkenti a kockázati tényezőket, és hozzájárul a következő szívinfarktus megelőzéséhez. A mozgás nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is feltölt, segít, hogy miharabb visszatérhess a régi hétköznapokhoz. Ne félj a mozgástól! Orvosi jóváhagyás után a mozgásterapeuta egyénre szabott programot állít össze az aktuális állapot alapján. Tégy aktívan a szíved egészségéért!
Lehet életmóddal kezelni a szívinfarktust?
Szívinfarktus után milyen mozgás engedélyezett és mi nem?
Milyen hatása van a szívinfarktus utáni mozgásnak?
Hogyan lesz biztonságos és hatékony a szívinfarktus utáni mozgás?
Mi a szívinfarktus?
A szívinfarktus szívizomelhalást jelent (a szívizom egy részét érinti), ami a szívizom vérellátásának zavara miatt létrejövő kórkép. Ez a koszorúerek elzáródása miatt következhet be, amelyet leggyakrabban vérrög vagy érelmeszesedéses plakk okoz. A szívinfarktus kezelése életmóddal kulcsfontosságú,különösen kiemelendő a szívinfarktus utáni mozgás és a szívinfarktus utáni diéta illetve a dohányzás elhagyása (ártalomcsökkentés).
Mik a szívinfarktus tünetei?
Hogyan ismerjük fel a szívinfarktust? A szívinfarktus vezető tünete a nyomó, szorító mellkasi fájdalom. A fájdalom hirtelen alakul ki, tartósan fennáll és nem szűnik. Ez jellemzően a bal karba kisugárzó fájdalom, de más területeket is érinthet például a nyakat, vállakat, hátat. A szívinfarktust kísérheti nehézlégzés, sápadtság, levertség, izzadás, hányinger. Ha ezek a tüneteket észleljük, azonnal hívjuk a mentőket! 
Hogyan kezeljük a szívinfarktust?
A kezelés akut része a vérrög minél hamarabbi feloldása, az elzáródott erek megnyitása. A leggyakoribb akut beavatkozás szívinfarktus esetén a katéteres értágítás és a sztent beültetése. Ilyenkor bevezetnek egy katétert a szív- koszorúér rendszerébe, legtöbbször a csuklón vagy ágyékon keresztül, majd egy ballon segítségével kitágítják az elzárult eret, és egy fémhálót, azaz sztentet ültetnek be, hogy ezzel az eret nyitva tartsák. Általában altatás sem szükséges, ehhez az eljáráshoz, minimál invazív beavatkozások közé sorolják. Súlyosabb esetben, amikor több ér elzáródásáról van szó, koronária bypass műtétet végeznek el az orvosok. Ebben az esetben műtét során egy lábból vagy mellkasból kivett másik ér segítségével új utat építenek ki, ami megkerüli az elzáródott érszakaszt.
Mit tegyek, hogy újra a régi legyek? A hosszú távú kezelés egyik legfontosabb alappillére a szívinfarktus utáni mozgás, illetve a megfelelő étrend kialakítása, a stresszkezelés, dohányzásról való leszokás a gyógyszeres kezelések mellett. Összefoglalva tehát az életmódorvoslás. A helyes táplálkozás és a megfelelő mennyiségű sport mellett a relaxáció is nagyon fontos. Tölthetjük szabadidőnket olvasással, barátokkal, családdal, vagy akár jógázhatunk is a szabadban.
Lehet életmóddal kezelni a szívinfarktust?
A szívinfarktus utáni mozgás, a megfelelő étrend kialakításának és a káros szokások elhagyásának a mindennapi életbe való beépítésének fontos szerepe van az infarktus utáni felépülésben és hosszú távú kezelésében. Miben is segít az életmódkezelés? Az életmódkezelés jelentősen hozzájárul a szív egészségének megőrzéséhez, csökkenti a betegség újbóli kialakulásának lehetőségét, ezek mellett csökkenti a stresszt, ezzel javítja az életminőséget, tehát az életmódorvoslás az egész életre pozitívan hat ki.
Szívinfarktus után is lehet teljes életet élni?
A szívinfarktus utáni mozgásnak kulcsfontossága van a hétköznapi életben is. Fontos, hogy a kötelező rehabilitáció után, se hagyjuk abba a mozgást. Felmerülhet a kérdés, hogy mit és mennyit mozogjak szívinfarktus után? Ajánlott hetente 150 percet beépíteni a heti rutinunkba, amit 3-5 napra eloszthatunk. Mivel a rendszeres fizikai aktivitás javítja a szív teljesítőképességét, így a mindennapi tevékenységek kevésbé lesznek megterhelőek. Hamarabb térhetünk vissza a munkánkhoz, újra élvezhetjük a hosszú sétákat, illetve túrákat. A mozgás hatására érezni fogjuk, hogy a házimunkában sem fáradunk el. Ugyanúgy tudunk porszívózni, mosogatni és más háztartásbeli munkákat végezni, anélkül, hogy úgy éreznénk hamar kifulladunk. Könnyebbé válik a lépcsőzés, nem fulladunk ki olyan hamar. Újra aktív életet élhetünk, amibe bevonhatjuk a családot és a barátokat is.
Mozgás szívinfarktus után - mit szabad és mit nem?
Miből is tevődik össze a szívinfarktus utáni mozgásterápia?A szívinfarktus utáni mozgás több részből tevődik össze. A kötelező rehabilitáció után is folytatni kell a mozgásterápiát. Fontos, hogy a mozgásterápia része legyen az aerob fizikai aktivitás, az izomerősítő tevékenységek, illetve egyéb fizikai aktivitások mint például a nyújtás, jóga és más relaxációs gyakorlatok.
A szívinfarktus utáni mozgásterápiának 3 szakasza van. 1. Akut szakasz: 0-2 hét, 2. Konvaleszcens fázis ( korai: 2-12. hét, késői: 3-6 hónap), 3.Posztkonvaleszcens fázis: 6. hónaptól
Az akut szakasz mozgásterápiája az osztályon kezdődik. Első napokban 5-10 percesek a tornák, majd a 10. naptól már 30 perce növekszik az időtartam. A tornák lényege a fokozatosság, eleinte csak légzőtorna, enyhébb végtagi mozgások, ágy szélére való kiülés, majd az 5. naptól elkezdhetjük a rövid távú sétákat (pl. egy kör az ágy körül, kistálni a folyosóra). A 2. hét végén terheléses vizsgálaton kell résztvenni, ahol meghatározzák a tréningpulzust. 
A konvaleszcens fázis korai szakaszában a rehabilitáció célja az állapotnak megfelelő mozgásterápia, életmódváltoztatás, terhelhetőség javítása, és a munkába való visszatérés előkészítése. Ebben a szakaszban elkezdődik az állóképesség fejlesztése. Feltétele a terheléses vizsgálat. Javasolt a heti legalább 150 perc közepes intenzitású aerob mozgás, amelyet ajánlott kiegészíteni heti 2x30 perc izomerősítő gyakorlatokkal. Ezt végezhetjük közepes, de akár erőteljes intenzitással is. Ha közepes intenzitással dolgozunk, annak javasolt gyakorisága a heti legalább 150 perces fizikai aktivitás, ezt eloszthatjuk heti 3-5 napra.
A közepes intenzitás a szubmaximális pulzus 60-70%-a, de ezt terheléses vizsgálaton állapítják meg, ez az érték minden embernél egyedi. Akik jobb kondícióban vannak, számukra a nagyobb terhelés is lehetséges orvosi megállapítás alapján. Az izomerősítő gyakorlatok gyakorisága a heti 2-3, nem egymást követő nap. Ajánlott 1-3 sorozatot csinálni a feladatokból. A sorozatokban 8-10 feladat legyen, melyeket 10-15-ös ismétlésszámmal célszerű végezni. Az izomerősítéshez használható bármilyen eszköz, ami ellenállást ad. Ilyen lehet a gumiszalag, súlyzó vagy erősítő gép.
A konvaleszcens fázis késői szakaszában 3.-6- hónaptól már erőteljes intenzitással is dolgozhatunk, ilyen eeósetben ajánlott a heti legalább 75 perc mozgás, amit szintén eloszthatunk heti 3-5 napra. Az erőteljes intenzitás a szubmaximális pulzus 70-85%-a. Megfelelő mozgásformák a futás, kerékpározás, úszás. Ajánlott ezt is hetente 3x-5x 30-50 perces alkalmakban végezni.
A 6. hónaptól a legutolsó fázisban a rehabilitáció célja a fenntartó edzésprogramok rendszeres végzése, a megtanultak életvitelszerű gyakorlati hasznosítása, illetve a rizikófaktorok lecsökkentése.
Online Bejelentkezés
Molnár Beáta
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom u. 31.
Mikor hagyd abba a mozgást?
Hallgass a testedre! Fontos a szívinfarktus utáni mozgás, de a testünk figyelmeztető jeleit figyelembe kell venni. Mit csináljak, ha úgy érzem nem bírom tovább a mozgást? Állj le nyugodtan, iktass be pihenőket a gyakorlatok között. Állj le a tornával, ha fájdalmat, szorító érzést érzel, ha úgy érzed túlságosan ver a szíved, ha túlságosan izzadsz, ha légszomjad van. Amikor úgy érzed, eleget pihentél és a pulzusod és vérnyomásod is visszatért a nyugalmi értékre, vagy megközelíti azt, folytathatjuk a mozgást. A szívinfarktus utáni mozgásterápia lényege, hogy fokozatosan növeljük a terhelést és a feladatok nehézségét.
Milyen mozgások nem javasoltak szívinfarktus után?
Szívinfarktus utáni mozgásterápia alapja a biztonságos mozgás. Fontos, hogy csak az orvos javaslatára kezdjünk el mozogni. Milyen mozgás tilos szívinfarktus után? A szívinfarktus korai szakaszában tilos az intenzív erőedzés és a súlyemelés, mivel a nehéz súlyokkal végzett edzés fokozza a szív terhelését és lefárasztja azt. Tilosak a préselő gyakorlatok , mivel megemelik a vérnyomást. Nem ajánlott a meghatározott pulzus értékeken kívül edzeni, ami mindenki számára egy egyéni érték, amit terheléses vizsgálaton állapítanak meg. De mindig kérje ki kezelőorvosa véleményét. A túlsúllyal, elhízással küzdő személyek életmódváltása mindenképpen nagy döntés, amihez nagy lelkierő és komoly felkészülés, és ideális esetben szakértő iránymutatás szükséges. Molnár Beáta , az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája arról beszélt, hogyan lehet egy ...
Kapcsolódó cikkünk
Túlsúllyal vágna bele a mozgásba? Íme a segítség!
Milyen hatása van a szívinfarktus utáni mozgásnak?
A szívinfarktus utáni mozgásterápiának számos pozitív hatása van. A rendszeres fizikai aktivitás vérnyomáscsökkentő hatású. Korábbi kutatások alapján a szisztolés vérnyomást (azaz a felső értéket) akár 11 Hgmm-rel, a diasztolés (azaz az alsó értéket) akár 5 Hgmm-rel csökkentheti. A rendszeres fizikai aktivitás szívinfarktus után hat a “rossz” (LDL-C) és “jó” (HDL-C) koleszterinszintre is. Korábbi kutatások szerint az LDL-C szint 3%-kal csökkent, a HDL-C szint pedig 3%-kal növekedik. A koleszterinszint beállítása fontos része az infarktus utáni gyógyulásnak, mivel lassul az érelmeszesedés folyamata és kisebb eséllyel fog még egy szívinfarktus kialakulni. A szívinfarktus utáni mozgásterápia javítja a fizikai teljesítőképességet és a szív funkcióit. A fizikai aktivitás növeli a sejtek oxigénfelvételét és a bal kamrai ejekciós frakciót, illetve csökkenti a nyugalmi pulzust akár 2 ütés/perccel. A szív és érrendszeri betegségek gyakori kiváltó oka a kezeletlen magas vércukor, mivel a tartósan magas vércukorszint az erek falát és a keringési rendszert károsítja, de szövődményként is kialakulhat. A szívinfarktus utáni mozgás segít a vércukorszint csökkentésében is. Vezetett mozgásterápia hatására az éhgyomri vércukorszint átlag 14%-al lett kevesebb, még az étkezés utáni 12%-al. A HbA1c szint is javulást mutatott, átlag 0,55%-al, az éhgyomri inzulin pedig 24%-al csökkent.
Hogyan lesz biztonságos és hatékony a szívinfarktus utáni mozgás?
A szívinfarktus utáni vezetett mozgásterápiának kiemelkedően fontos szerepe van a rehabilitációban. Csökkenti a rendszeres mozgás az újabb szívinfarktus kialakulásának esélyét? Igen! Egy korábbi kutatás alapján felmérték, hogy a szívinfarktuson átesett páciensek az infarktus után eltelt 5 év alatt milyen gyakorisággal kerültek vissza a kórházba. Az öt év alatt mért szív- és érrendszeri okból történő újra-beutalási arány 24% volt azoknál a pácienseknél, akik nem vettek részt rehabilitációban , ezzel szemben 9%- volt azoknál, akik részt vettek szívinfarktus utáni mozgásterápiában. Minden más okból történő újra-beutalás aránya 42% volt a nem rehabilitált pácienseknél és 23% a rehabilitáltaknál. Tehát kimondható, hogy a szívinfarktus utáni ellenőrzött edzésprogramban résztvevő betegeket öt év alatt ritkábban utalták vissza kórházba szívbetegség vagy bármilyen más ok miatt.
Miért fontos és hogyan zajlik az állapotfelmérés?
A szívinfarktus utáni mozgást ajánlott szakértő mozgásterapeuta jelenlétében elkezdeni, mivel tudásával és az orvosi ajánlásokkal biztonságossá teszik a mozgásterápiát. A terápia során ajánlott intenzitás értékek nem fix számok, minden embernél ez egy egyedi érték. Emiatt javasolt részt venni egy mozgásterápiás állapotfelmérésen, ahol a terapeuta terheléses vizsgálat során megállapítja ezeket az értékeket. A teszt során szubmaximális pulzust mérünk, a rendszer leáll a megfelelő időben, úgyhogy biztonságos az elvégzése. A szívinfarktus utáni mozgásterápiás állapotfelmérés egy kérdőív kitöltésével (PAR-Q) kezdődik, amely alapján a terapeuta átlátja rögtön a páciens jelenlegi helyzetét. Ezután vércukormérés, illetve vérnyomásmérés következik. A terapeuta leméri a haskörfogatot, a testmagasságot, a testsúlyt és BMI-t számol. Ezután következik a 12 perces YMCA teszt. Ezt egy program kiértékeli, ami alapján a gyógytornász megállapítja a pulzus intervallumot. Ezután izomerő felmérés és a nyújthatóság felmérése következik. Az állapotfelmérés közös megbeszéléssel zárul.
A mozgás biztonságos és hatékony, ha jól csinálod. Segít visszatérni a hétköznapokba, javítja a szív teljesítményét és segít megelőzni az újabb szívinfarktus kialakulását. Ehhez foglalj időpontot és kérj segítséget mozgásterapeutától!
Gyógytornász, mozgásterapeuta Rendelés típusa: Rendelési helyszínek, rendelési napok : Mozgásterápiás állapotfelmérés kizárólag az Ostrom utcai helyszínre foglalható! Csoportos órák:Téma szakértője
Molnár Beáta
Felhasznált források:
Y. Qin, P. Kumar Bundhun, Z.L Yuan, M.H Chen; The effect of high-intensity interval training on exercise capacity in post-myocardial infarction patients: a systematic review and meta-analysis; Eur J Prev Cardiol. 2022 Mar 25;29(3):475-484. doi: 10.1093/eurjpc/zwab060
dr.Veres-Balajti Ilona, dr. Lacza Gyöngyvér, dr. Babai László; Mozgás receptre, Ajánlások a rendszeres fizikai aktivitáshoz;.14.6 Mozgás receptre fizikai aktivitási javaslatok, Koszorúér- betegségek, 2024. szeptember, Magyar Életmódorvostni Társaság,
Kyriakos Yiangou , Kyriacos Papadopoulos, Chara Azina,Heavy Lifting Causing Spontaneous Coronary Artery Dissection with Anterior Myocardial Infarction in a 54-Year-Old Woman, Tex Heart Inst J. 2016 Apr 1;43(2):189–191. doi: 10.14503/THIJ-15-5097
Oxford University Hospitals, NHS Trust, Cardiac rehabilitation heart failure exercise programme, Abingdon, Information for patients, page 9, Oxford heart centre
Bonet, J., Coll, R., Rocha, E., & Romero, R. (2003). Supervised versus Recommended Physical Exercise in Hypertensive Women. Is its Recommendation Enough? Blood Pressure, 12(3), 139–144. https://doi.org/10.1080/08037050310002533
Irene Kirolos, Danny Yakoub, Fiorella Pendola, Omar Picado , Aghapy Kirolos, Yehoshua C Levine, Sunil Jha , Rajesh Kabra , Brandon Cave , Rami N Khouzam ; Cardiac physiology in post myocardial infarction patients: the effect of cardiac rehabilitation programs—a systematic review and update meta-analysis; Ann Transl Med. 2019 Sep;7(17):416. doi: 10.21037/atm.2019.08.64
Amaravadi, S. K., Maiya, G. A., K, V., & Shastry, B. A. (2024). Effectiveness of structured exercise program on insulin resistance and quality of life in type 2 diabetes mellitus-A randomized controlled trial. PloS one, 19(5), e0302831. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0302831
N Santaularia, A Arnau , T Jaarsma , N Torà , G Vázquez-Oliva; Efficacy of a supervised exercise training program on fiveyear readmission rates in patients with acute coronary syndrome. A randomised controlled trial; Rehabilitacion (Madr). 2023 Jan-Mar;57(1):100720. doi: 10.1016/j.rh.2021.12.001. Epub 2022 Mar 19
George A Kelley, Kristi S Kelley, Zung Vu Tran; Aerobic exercise and lipids and lipoproteins in women: a meta-analysis of randomized controlled trials;J Womens Health (Larchmt). 2004 Dec;13(10):1148-64. doi: 10.1089/jwh.2004.13.1148.
Online Bejelentkezés
Molnár Beáta
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom u. 31.
