Orvosi ellátás

Mi az életmódorvostan?

Az életmódorvostan a Magyar Életmód Orvostani Társaság 2018-as meghatározása szerint a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik ága, mely – az életmóddal összefüggő betegségek alap kiváltó okait megcélozva - átfogó életmódváltást (köztük táplálkozás, fizikai aktivitás, stressz-menedzsment, szociális támogatás és környezeti hatások befolyásolása) használ az életmóddal összefüggő betegségek megelőzésében, gyógyításában, progresszió lassításában. Az életmódváltás szükség esetén együtt használt a gyógyszeres kezeléssel és más gyógyító eljárásokkal.

Az életmódorvostan része a tanácsadás, vizsgálat, szűrés, az életmódváltás klinikai alkalmazása. Az életmód orvostan interdiszciplináris ág, mely átöleli az egész orvostudományt, a pszicho-szociológiát, a népegészségtant, a biológiát, mozgástudományt. Életmód orvoslás az életmódorvostan gyakorlati megvalósítása. Az életmódorvostan gyakorlását minden esetben orvos felügyeli és orvos irányítása mellett történik. Az életmódorvostan legfontosabb céljának ugyanúgy tartja az életmód szokások befolyásolása révén az elsődleges prevenciót, mint az életmóddal összefüggő betegségek kóroki és kórélettani eltéréseinek kezelését. Az életmód-orvoslásban alkalmazott egészségügyi beavatkozások bizonyítékokon alapuló viselkedési stratégiákat tartalmaznak, miközben figyelembe veszik a méltányosságot és a fenntarthatóságot, hogy javítsák az önmenedzselési készségeket a táplálkozás, az alváshigiénia, a stresszkezelés, a társadalmi kapcsolatok, a szexuális egészség és a termékenység, a fizikai aktivitás, valamint a szerhasználat és a környezeti expozíció minimalizálása érdekében.

Az életmód orvosi ellátás szükségessége

A legfrissebb magyarországi adatok szerint a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek évenkénti száma 2001-2016 között 422.700 főről 743.800 főre emelkedett. A 2018-as adatok szerint a hazánkban előforduló magas vérnyomással küzdő betegek száma meghaladja a 35%-ot. A lakosság 66%-ának a koleszterinszint normális felső határa (5,2 mmol/l) felett van a koleszterinszintje. A 2020-as adatok szerint a vezető halálok a szív- és érrendszeri betegségek voltak (31%), ezt követték a rosszindulatú daganatok, elsősorban tüdő- emlő- és vastagbélrák (22,4%). 

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) adatai szerint világviszonylatban a halálozás 71%-áért a krónikus, nem fertőző megbetegedések, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, daganatos megbetegedések, cukorbetegség, krónikus tüdőbetegségek, stb. felelősek. A nem fertőző megbetegedések előfordulási gyakoriságáért nagyrészt a nem megfelelő életmódbeli magatartásformák a felelősek, mint a dohányzás, a fizikai aktivitás hiánya, a nem megfelelő táplálkozás vagy a túlzott alkoholfogyasztás. A halálozás és az egészségügyi költségek vezető okai világszerte az életmódból és környezeti tényezőkből eredő krónikus betegségek. A helytelen életmódválasztás gazdasági terhei már nem tarthatók fenn, és lehetetlen figyelmen kívül hagyni őket. Mindezek mellett a legtöbb krónikus betegség megelőzhető. E betegségek okainak kezeléséhez és a sikeres megelőzéshez nagy hangsúlyt kell fektetni az életmód-gyógyászati szempontokra. Az életmódorvoslás magában foglalja a nem fiziológiás életmód okozta működési zavarok (életmóddal összefüggő betegségek) kutatását, megelőzését, diagnosztizálását és kezelését is. Az életmódorvoslás a krónikus betegségek akár 80%-át is képes kezelni. A lakosság ellátásának életmód orvosi megközelítése képes arra, hogy megállítsa a krónikus betegségek és az azokkal járó súlyos költségek évtizedek óta tartó növekedését. A betegek és a szolgáltatók elégedettsége gyakran az életmód orvosi megközelítés eredménye, ami a bolygó egészségével való összhang mellett szorosan illeszkedik a terület ötös céljához: jobb egészségügyi eredmények, alacsonyabb költségek, jobb betegelégedettség, jobb szolgáltatói jólét és az egészségügyi egyenlőség előmozdítása. Az életmódorvoslás az alapja egy újratervezett, értékalapú és méltányos egészségügyi ellátórendszernek, amely az egész ember egészségéhez vezet.

Az életmódorvoslás a gyógyításban

Az életmódorvoslás a hagyományos nyugati orvoslás része. Célja, hogy segítse az életmóddal összefüggő krónikus, nem fertőző megbetegedések megelőzését és kezelését, esetleg rehabilitációját. Az életmódorvoslásban a páciens, beteg nem, mint passzív, hanem mint aktív résztvevője a folyamatnak, ugyanis önálló alakítójává válik a gyógyulásnak, amely a napjának 24 óráját kitölti. Az orvos, mint életmódorvos kilép a rendelő falain kívülre és részévé vélik a beteg életét, életmódját pozitív irányba befolyásoló tényezőknek. Az életmódorvoslás alapköve, hogy a beteg gyógyulásának érdekében folyamatos együttműködés szükséges a beteg gyógyulását támogató életmódorvos, mozgásterapeuta, dietetikus, pszichológus, a beteg családja, munkahelye, lakókörnyezete, média, helyi és országos politika, egészségügy, oktatás, környezetvédelem, valamint az egyén között.

A sikeres életmódorvoslásnak két alapvető feltétele van: az egyén belátása, motivációja, hogy jobb életmódot hivatott folytatni, valamint az életmód helyes irányba történő megváltoztatásának lehetősége. Fontos szempont, hogy az életmódbeli tényezők egészségre gyakorolt hatásait már egészen gyermekkortól kezdve el kell sajátítani és a tudás mellett a helyes életmód pozitív érzelmi megélését is fontos megismerni, hogy a későbbi életszakaszokban kisebb eséllyel forduljanak elő a nem kívánt krónikus megbetegedések. Mindezek értelmében fontos, hogy már ideje korán ismerje meg a gyermek a mozgás és az egészségtudatos táplálkozás örömét, tanulja meg, hogy miért jó ez az ő szempontjából, milyen hatása lesz a nem megfelelő, rendszertelen életmód követésének és ezzel szemben milyen hatása lesz a helyes életmód folytatásának. Mind a motivációban, mind a lehetőségek kínálatában igen nagy szerepe van a társadalomnak, valamint a szakemberek jelenlétének. Kutatások bizonyítják ugyanis, hogy a szakemberek (pl. orvos, mozgásterapeuta, dietetikus, pszichológus, stb.) interdiszciplináris munkája által javasolt életmódbeli viselkedésformák (pl. helyes étrend, napi rendszerességű fizikai aktivitás jellege, alvás minőségének fontossága) jelentősen meghaladják a kizárólag orvosi ajánlás alapján, ugyanakkor a beteg saját maga által összeállított mozgás- és táplálkozási terv hatékonyságát. A motivációt tekintve kiemelt szerepe van a folyamatos információáramlásnak az oktatási intézményekből, médiából, orvostól, szakemberektől, munkahelytől vagy társas kapcsolatoktól. 

Mit helyez középpontba az életmód orvosi ellátás?

Az életmód orvosi ellátás középpontjában a beteg áll. Az egészségügyi szakembernek mindig emlékeznie kell arra, hogy embereket kezel. A beteg egész emberként való kezelése az életmódorvoslás lényege. Az egészségügyben a hangsúlyt elsősorban a személy fizikai mivoltára helyezik. Ahhoz, hogy a leghatékonyabbak legyünk, a pácienst többnek kell tekintenünk, mint "a törött lábujj a hármas számú szobában". Meg kell érteni a beteg életének mentális, érzelmi, szociális, környezeti és spirituális területeit egyaránt. A teljes, egész személyiségre kiterjedő kórtörténet felvétele több időt igényel, mint a hagyományos 15 perces beteglátogatás. Ez a többletinformáció lehetővé teszi az egyes betegek teljesebb megértését és megközelítését. Továbbá az életmódorvoslással kezelhető állapotok száma óriási, és a ma elterjedt betegségek nagy többségét felöleli. 

Az életmódorvoslás a gyakorlatban

Az életmódorvoslás izgalmas időszakát éljük - az igény és a bizonyítékok rendelkezésre állnak és egyre nyilvánvalóbb, hogy a mai társadalomban nagy változást hozhat a jövőre nézve. Ezzel együtt az egészségügyi szakemberek (orvos, dietetikus, mozgásterapeuta, pszichológus, stb.) számára szükség van arra, hogy továbbtanuljanak, beépítsék az elveket, és fenntartható jövőt tervezzenek maguknak és az egészségügyi rendszerünknek. Az életmódorvoslás a tünetek gyógyszeres kezelése helyett a betegség kiváltó okát kezeli, rendkívül költséghatékony és hatékony módja a krónikus betegségek közeli és hosszú távú ellátásának. 

Életmód orvosi konzultáció - első alkalom

Az első életmód orvosi konzultáción az orvos információt kap a beteg életmódbeli szokásairól, a családban előforduló nem fertőző megbetegedések jelenlétéről, esetlegesen a beteg alapbetegségeiről. Részletesen kikérdezi a beteget arról, hogy végez-e rendszeresen fizikai aktivitást, hogyan étkezik, dohányzik-e, milyen gyakorisággal fogyaszt alkoholt, milyenek a munkakörülményei, családi háttere, szed-e rendszeresen gyógyszert, étrend-kiegészítőket, és összességében arról, hogy milyen tényezők hátráltathatják esetében az egészséges életmód folytatását. Ezek mellett az életmódorvos megméri a beteg vérnyomását, meghatározza a testtömegindexét (body mass index – BMI), ami által információt szerez az esetleges elhízás mértékéről. Az életmódorvos a kórtörténetben meghatározza a beteg esetében fennálló krónikus, nem fertőző megbetegedést (BNO-kód), majd erre vonatkozóan javaslatot tesz a további kivizsgálásokra, milyen szakorvoshoz forduljon, milyen laborvizsgálaton vegyen részt, a laborvizsgálatban mit tüntessenek fel, magas vérnyomás fennállása esetén vezessen vérnyomásnaplót, stb. Segítséget nyújt a páciensnek abban, hogyan tudná elhagyni az egészségét károsító szenvedélyeit (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, stb.), milyen támogató csoportokat keressen fel.

Életmód receptre

Az orvosi vizsgálat mellett az életmódorvos javasolja a páciensnek az egészséges életmódot előmozdító rendszeres testmozgás tekintetében gyakorlott mozgásterapeuta felkeresését, aki felméri a beteg fittségi állapotát és javaslatot tesz a testmozgás mennyiségére és jellegére vonatkozóan. Az egészségtudatos táplálkozás megvalósítására vonatkozóan dietetikus szakember felkeresését javasolhatja az életmódorvos, aki részletesen kikérdezi a beteget a táplálkozási szokásairól, majd javaslatot tesz az étkezésében történő esetleges hibák kijavítását tekintve. Szükség esetén az életmódorvos javasolhatja a páciensnek pszichológus felkeresését, aki segítséget nyújthat olyan stresszkezelési módszerek elsajátításában, amitől a páciens életmódbeli szokásai pozitív irányba változnak. Az Életmód Orvosi Központban egyedülálló módon, a szakorvosok az életmódterápia különböző összetevőit receptre írják fel, legyen szó akár a korábban említett táplálkozásterápiáról, mozgásterápiáról vagy a mentális egészségről, melyek az életmódorvoslás szerves részei. Ezzel elérhető, hogy az életmódorvoslás folyamata ne álljon meg a szakorvosi vizsgálatnál, hanem a szükséges egyéb szakemberek (pl. dietetikus, mozgásterapeuta, pszichológus) bevonása is megtörténjen, és az életmódterápia hatékony legyen.

Életmód orvosi konzultáció - kontroll vizit

Az életmód orvosi kontroll viziten az életmódorvos látható és érezhető változásokat remél a páciens életmódját tekintve és adott esetben a megvalósult életmódbeli változások finomhangolását javasolhatja. Nagyon fontos, hogy az életmód orvosi ellátás ne egyszeri alkalom legyen, hanem folyamatosan megtörténjen a páciens visszaellenőrzése annak érdekében, hogy az életmódja hosszútávon megváltozzon és ne térjen vissza a káros életmódbeli tényezők folytatásához. Küldetésünk, hogy az egészségügyi szakembereket és a betegeket inspiráljuk a fenntartható életmódváltást támogató ismeretekkel és készségekkel.