Szív- és érrendszeri betegségek

Szívbetegségek

Szívbetegség tünetei

Életmódterápia szívbetegség kapcsán

Táplálkozásterápia szívbetegség kapcsán

Mozgásterápia szívbetegség kapcsán

Szívbetegség kezelése 

Mik tartoznak a szívbetegségek közé? Melyek fordulnak elő leggyakrabban?

• a szívkoszorúér-betegség - a szívizmot ellátó erek betegsége

• agyi érbetegség - az agyat ellátó erek betegsége

• perifériás artériás betegség - a karokat és lábakat ellátó erek betegsége

• reumás szívbetegség - a szívizom és a szívbillentyűk károsodása a reumás láz miatt, amelyet streptococcus baktérium okoz 🡪 fejlődő országok gyermekeit érinti

• veleszületett szívbetegség - a szív normális fejlődését és működését befolyásoló születési rendellenességek, amelyeket a szív szerkezetének születéstől fogva kialakuló rendellenességei okoznak

• mélyvénás trombózis és tüdőembólia - vérrögök a lábvénákban, amelyek kimozdulhatnak és a szívbe és a tüdőbe juthatnak.

A szív- és érrendszeri betegségeket (kardiovaszkuláris betegségek) világszerte vezető halálokokként tartjuk számon. A becslések szerint évente 17,9 millió ember hal meg a szív- és érrendszert érintő betegségben, ami a globális halálozások nagyjából egyharmadát jelenti. Ezeknek a haláleseteknek kb. 85%-a szívroham és stroke miatt következett be. A szív- és érrendszeri megbetegedések miatt bekövetkezett halálesetek egyharmada idő előtt, a 70 év alattiak körében következik be.

Milyen kockázati tényezői vannak a szívbetegségek kialakulásának?

A szívbetegségek kialakulására hatással vannak a társadalmi, gazdasági, kulturális tényezők, mint például a globalizáció, urbanizáció, népesség elöregedése, szegénység, stressz, örökletes tényezők, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, dohányzás és a káros alkoholfogyasztás. Ebből kifolyólag olyan állapotok alakulhatnak ki, amik a szívbetegségek fokozott kockázatát jelzik. Ilyenek például: magas vérnyomás, emelkedett vércukorszint, emelkedett vérzsírszintek, túlsúly és elhízás. A kockázati tényezők jelentős része életmódterápiával csökkenthető, ezért kiemelten fontos a megfelelő táplálkozásterápia és mozgásterápia alkalmazása. 

Mi a következménye a kezeletlen szívbetegségeknek?

A legtöbb haláleset az akut események, mint szívinfarktus és a stroke miatt következnek be. Ezeket valamilyen eret érintő elzáródás okozza, amely megakadályozza a vér szívbe vagy agyba jutását. Ennek leggyakoribb oka a szívet vagy az agyat ellátó erek belső falán felhalmozódott zsírlerakódás. A stroke-ot okozhatja az agyi erekből származó vérzés vagy vérrögök is.

Mik a tünetei az egyes szívbetegségeknek? 

Gyakran nincsenek tünetei az erek alapbetegségének, általában az akut események bekövetkezéséből vezethető vissza a tényleges probléma. A szívroham vagy a stroke tehát sokszor lehet az alapbetegség első jele. A legáltalánosabb tünetek közé tartoznak:

• mellkasi fájdalom

• szívdobogás érzés

• magas/nagyon alacsony pulzus

• nehézlégzés

• terhelésre jelentkező légszomj

• magas vérnyomás miatti szédülés

• éjszakai izzadás

• éjszakai vizelési inger

• végtagok zsibbadása

• folyamatos fáradtságérzet

A szívroham tünetei:

• fájdalom vagy kellemetlen érzés a mellkas közepén

• fájdalom vagy kellemetlen érzés a karokban, a bal vállban, a könyökben, az állkapocsban vagy a hátban

• légzési nehézség vagy légszomj

• hányinger vagy hányás

• szédülés vagy ájulás

• hideg verejtékezés

• sápadtság.

A stroke tünetei: 

• az arc, a kar vagy a láb hirtelen gyengesége, leggyakrabban a test egyik oldalán

• az arc, a kar vagy a láb zsibbadása, különösen a test egyik oldalán

• zavartság, beszéd- vagy beszédértési nehézségek

• látási nehézség az egyik vagy mindkét szemmel

• járási nehézségek, szédülés és/vagy egyensúly- vagy koordinációs zavarok

• súlyos fejfájás ismert ok nélkül

• eszméletvesztés.

Reumás szívbetegségek tünetei:

• A tünetek közé tartozik a légszomj, fáradtság, szabálytalan szívverés, mellkasi fájdalom, ájulás, reumás láz, fájdalom és duzzanat az ízületekben, hányinger, gyomorgörcsök, hányás.

  Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

  • Cukorbetegség és magas vérnyomás - így segít a dietetikus
  • Csökkentené a koleszterinszintjét? Íme, a megoldás!
  • Csökkentené a koleszterinszintjét? Íme, a megoldás!
  • 5 gyakori betegség, amelynek gyógyításában döntő az életmód

Hogyan diagnosztizálják a szívbetegségeket?

• Kardiológus szakorvos általi anamnézis (kórtörténet) felvétel: a páciens részletes kikérdezése az esetleges panaszokról, korábbi betegségekről, műtétekről, valamint a családban előfordult betegségekről.
• Fizikális vizsgálat: szívbetegségekre utaló jelek felderítése: pl. köröm kékes elszíneződése, légszomj jelenléte, ödémásodás, pulzus, vérnyomás, mellkas kopogtatása (információ a szív méretéről és helyzetéről), szívhangok (sztetoszkóp segítségével).
• EKG-vizsgálat (Elektrokardiográfia): a szívműködés elektromos tevékenységéről ad képet
• Szívultrahang (Echocardiográfia): képalkotó eljárás, amely segítségével mozgókép nyerhető a szív működéséről, szív üregeinek pontos méretéről, a kamrák falainak állapotáról, a véráramlásról, a billentyűk mozgásáról és az esetleges elváltozásokról. Kimutathatók pl. a szívinfarktus lezajlását követő hegesedések is.
• Terheléses EKG: EKG-vizsgálat fizikai terheléskor a koszorúér betegségek és a szívritmuszavarok diagnosztizálására. A szív terhelhetőségének mértékéről ad számot.
• ABPM (24 órás vérnyomásmérés): általa pontos kép kapható a vérnyomásértékekről, kiszűrhető a az éjszakai/nappali vérnyomásértékek közötti ingadozás, valamint a fehérköpeny magas vérnyomás.
• Holter-EKG (24 órás – 7 napos EKG-vizsgálat): a szív elektromos működésének 24 órán keresztüli megfigyelése naplóvezetés mellett
• Szív MR (mágneses rezonancia): pontos kép a szív anatómiai részeiről (üregek, kamrák), a környezetéről és a működéséről
• Kardiológiai laborvizsgálat: a szívet érintő gyulladásos mediátorok, valamint egyéb szívbetegségre utaló molekulák felderítésének vizsgálata, segítségével a koszorúér betegségek, az atheroszklerózis (érelmeszesedés), valamint a stroke (agyi érelzáródás) kockázati tényezőit is vizsgálni lehet. Amire kiterjedhet a vizsgálat: nagyrutin, bilirubin, gamma-GT, LDH, CK, protrtombin, fibrinogén, süllyedés, homocisztein
• Mellkas-RTG: a szívet érintő gyulladás kiterjedéséről adhat képet
• Koszorúér-festés: a koszorúerek elzáródásának mértékéről ad képet

Milyen kockázati csoportokra kell figyelmet fordítani szívbetegségek esetén?

Néhány esetben érdemes kiemelt figyelmet fordítani a  szív-érrendszeri betegségek fennállására, például: menopauzán átesett nők, időskorúak (>70 év), cukorbetegek, krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek, familiáris hiperkoleszterinémiában szenvedő betegek

A szívbetegségek életmódbeli megelőzése és kezelése

Elsődleges szempont az életmódterápia,  az életmódbeli kockázati tényezők kiküszöbölése, amelyek által bizonyítottan csökken a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Segítség lehet ebben a megfelelő táplálkozásterápia és mozgásterápia meghatározása, szakemberrel együttműködve.

Ilyenek például:

• dohányzás abbahagyása

• só mennyiségének csökkentése az étrendben

• több gyümölcs és zöldség fogyasztása

• rendszeres testmozgás

• káros alkoholfogyasztás kerülése.

  Kapcsolódó cikkünk

  

  Cukorbetegség és magas vérnyomás - így segít a dietetikus

  A magasvérnyomás betegség rizikója cukorbetegeknél fokozottan jelentkezik, és a két betegség együttesen komoly rizikófaktort jelent a szív-érrendszeri események szempontjából. Vajdovich Dorottya, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa arról beszélt, mekkora segítséget jelent a rizikócsökkentésben az ...

  Tovább olvasom

Táplálkozásterápia szív- és érrendszeri betegségek kapcsán

Az egészségtudatos étkezés, szakszerűen összeállított táplálkozásterápia bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A táplálkozásterápia összeállítása során fontos figyelembe venni az egyéni szempontokat, lehetőségeket. A megelőzést és kezelést tekintve a táplálkozásterápia elemei szakmai irányelvek alapján:

• Ajánlott a Mediterrán-étrend vagy hasonló típusú étrend követőse

• A magas telített zsírsavtartalmú élelmiszerek (pl. zsíros húsok, sajtok, kókuszzsír, pálmazsír, feldolgozott élelmiszerek, stb.) lecserélése telítetlen zsírsavtartalmú élelmiszerekre (pl. omega-3 zsírsavban gazdag halak, olívaolaj, olajos magvak, avokádó, magolajok, stb.)

• A sóbevitel (nátrium-klorid – NaCl) csökkentése a magas vérnyomás elkerülése érdekében

  • Nátriumbevitel csökkentése: <2300-1500 mg/nap (DASH-diétában)

  • WHO ajánlása a sóbevitelre: <5,0 g/nap) 🡪 új ajánlások a sóbevitelre: 3,8 g/nap

    • normál termékek választása

    • erősen sózott termékeket kerülni

    • limitálni a sózást, ételkészítésnél mértékkel sózni, helyettük zöldfűszerekkel fűszerezni

    • A sóbevitel 75%-a az előkészített ételekből (pl. felvágottak, sajtok, pékáruk, szószok) származik!

• Növényi alapú étkezés, ami nagy arányban tartalmaz: zöldséget, gyümölcsöt, teljes értékű gabonafélét, hüvelyeseket, diófélét és olajos magvakat.

• Ajánlott a heti alkoholbevitelt legfeljebb 100 g-ra csökkenteni vörösbor, fehérbor vagy hígított italok (pl. sör, fröccs) formájában.

• A vörös húsok fogyasztásának csökkentése és a halfogyasztás rendszeresítése legalább heti 1-2x! Előtérbe helyezendők a zsírosabb tengeri halak (pl. lazac, makréla, hering, stb.)

• A hozzáadott cukor- és a finomított szénhidrátok bevitelének csökkentése (különösen cukrozott üdítőitalok formájában) a napi energiabevitel maximum 10%-ára. 

Mediterrán-étrend - a táplálkozásterápia egy módja 

• A Mediterrán-diéta alapját a növényi eredetű élelmiszerek adják, úgymint a zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök, teljes értékű gabonafélék, diófélék és olajos magvak (magas omega-3 zsírsavtartalmú: dió, lenmag). 

• Emellett az étrendi ajánlás előtérbe helyezi a zsírosabb, magas omega-3 zsírsavtartalmú tengeri halak (pl. lazac, makréla, hering, tonhal) fogyasztását, zsiradékforrásként pedig növényi olajokat (pl. olívaolaj, magolajok, repceolaj, stb.) ajánl. 

• A tejtermékek közül az alacsony zsírtartalmúakat javasolja (pl. zsírszegény túró, joghurt, skyr, sajtok), húsfélék közül pedig kis mennyiségben a zsírszegény baromfihúsokat emeli ki (pl. csirkemell, pulykamell). 

• Az étrendet jellemzi még az egyszerű cukrok és finomított szénhidrátok (édességek, péksütemények, finomliszt, stb.) és a vörös húsok csökkentett bevitele. 

• Az alkoholbevitel tekintetében a Mediterrán-étrendben szereplő vörösbor fogyasztása az alkohol szív- és érrendszerre gyakorolt negatív hatásai miatt csak ritkán javasolt.

  Kapcsolódó cikkek, amelyek érdekelhetik Önt

  Magas koleszterinszint diéta - Életmód Orvosi Központ

  Szív-és érrendszeri betegségek diétája (Mediterrán diéta) - Életmód Orvosi Központ

PREDIMED-tanulmány

A PREDIMED-tanulmányban (a „Prevention” – megelőzés, a „Diet” – diét, étrend és a „Mediterranean” – mediterrán szavak összetétele) a Mediterrán-diétával történő betegségmegelőzést vizsgálták. Ebben a vizsgálatban kétféle Mediterrán diétát (egy extra szűz olívaolajjal kiegészített, illetve egy olajos magvakkal kiegészített) hasonlítottak össze egy csökkentett zsírtartalmú ételeket ajánló kontroll-diétával. Azt vizsgálták, hogy az extra szűz olívaolajjal vagy az olajos magvakkal kiegészített Mediterrán-diétát folytatók esetében ritkábban fordulnak-e elő szív- és érrendszeri betegségek, mint az alacsony zsírtartalmú diétát folytatók körében, vagyis kérdés az volt, hogy valóban megelőzheti-e a Mediterrán diéta a szív- és érrendszeri megbetegedések és események előfordulását.

A vizsgálatban a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából az energia-korlátozás nélküli extra szűz olívaolajjal vagy olajos magvakkal kiegészített Mediterrán-étrendben részesülőknél alacsonyabb volt a súlyos szív- és érrendszeri események aránya, mint a csökkentett zsírtartalmú étrendben részesülő kontroll csoport tagjainál. Ezek az eredmények alátámasztják a Mediterrán-étrend potenciálisan kedvező hatását (és ezáltal a táplálkozásterápia jelentőségét) a szív- és érrendszeri betegségek elsődleges megelőzésének szempontjából

Az egészségtudatos étkezési minta főbb szempontjai:

• Előtérbe helyezni a növényi alapú ételeket, kevesebb állati eredetű élelmiszert fogyasztani

• a telített zsírsavak (pl. zsíros húsok, sajtok, kókuszzsír, stb.) bevitelét a napi energiamennyiség 10%-a alá csökkenteni és a transz-zsírsavak bevitelét (pl. feldolgozott élelmiszerek: levesporok, szószok, készételek, csokoládék, kekszek) csökkenteni, ezt helyettesíteni egyszeresen (MUFA – olívaolaj, avokádó) vagy többszörösen telítetlen zsírsavakkal (PUFA – olajos magvak, magolajok, halak)

• A szénhidrátbevitel nagyrészt teljes értékű gabonafélékből (pl. teljes kiőrlésűpékáruk, zabpehely, barna rizs, bulgur, köles, quinoa, hajdina) származzon

• A napi sóbevitelt <5 g/nap alá csökkenteni

• A nap folyamán 30-45 g rostot bevinni nagyrészt teljes értékű gabonafélékből

• Naponta legalább 200 g zöldséget (2-3 adag) és 200 g gyümölcsöt (2-3 adag) fogyasztani

• A vöröshúsfogyasztást heti 350-500 g-ra csökkenteni

• Hetente legalább 1-2x fogyasztani zsírosabb halakat

• Naponta vagy legalább heti 4-5x 30 g sótlan olajos magvat elfogyasztani

• A heti alkoholbevitelt 100g-ra csökkenteni

• A cukrozott üdítőitalokat (mint a cukrozott gyümölcslevek vagy szénsavas üdítőitalok) kerülni

Mozgásterápia szív- és érrendszeri betegségek kapcsán

A szakmai irányelvek alapján a mozgásterápia alapvető eleme minden korosztály számára, a legalább heti 150-300 perc mérsékelt intenzitású vagy heti 75-150 perc erőteljes intenzitású aerob testmozgás, vagy ezek egyenértékű kombinációja. Az aerob edzés mérsékelt intenzitású, kb. 60 percig tartó testmozgás, amelynek célja a testzsír csökkentése és a szervezet oxigénszállító és -hasznosító képességének javítása a vázizomzatban és a szívben. A futás, a kerékpározás vagy az ugrókötelezés aerob gyakorlatnak minősül. Nagyon fontos szakember segítségét kérni a mozgásterápia felállításában és kivitelezésében egyaránt.

• Azoknak a felnőtteknek, akik nem tudnak heti 150 perc mérsékelt intenzitású testmozgást végezni, ajánlott, hogy maradjanak olyan aktívak, amennyire képességeik és egészségi állapotuk ezt lehetővé teszi.

• Ajánlott az ülőmunkaidőt csökkenteni, hogy a nap folyamán legalább enyhe aktivitást végezzenek.

• Az aerob tevékenység mellett rezisztencia-edzések végzése hetente 2 vagy több alkalommal ajánlott.

Az erősítő edzések saját testsúlyos, kis súlyos vagy szabadsúlyos terhelések ismétléseiből állnak a zsírmentes testtömeg (pl. izomtömeg) növelése érdekében. A mozgásterápia összeállítása során fontos figyelembe venni az egyéni szempontokat, lehetőségeket. 

A szívbetegségek gyógyszeres, eszközös és sebészeti kezelése

Az életmódterápia eszközei mellett szükséges lehet egyéb kezelési módok alkalmazása is. 

• Alapvető gyógyszerek a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében:aszpirin, béta-blokkolók, értágítók (pl. nitrogén-monoxid), angiotenzin-konvertáz enzim gátlók,sztatinok.
• Egyes betegségek kezeléséhez orvosi eszközökre van szükség:pacemakerek, műbillentyűk, szívben lévő lyukak lezárására szolgáló tapaszok.
• Néha sebészeti beavatkozásokra van szükség a szív- és érrendszeri betegségek kezeléséhez:koszorúér-bypass, ballonos angioplasztika (amikor egy kis ballonszerű eszközt vezetnek át az artérián az elzáródás felnyitására), billentyűjavítás és -csere, szívátültetés, műszívműtétek

Szív- és érrendszeri betegségek kezelése táplálkozásterápia és mozgásterápia segítségével

A szív- és érrendszeri megbetegedéseket világszerte vezető halálokokként tartjuk számon. Ezeknek életmódbeli megelőzése és kezelése elsődleges a halálozási ráta csökkentése érdekében. Az életmódbeli tényezők közül kiemelendő az egészségtudatos étkezés, megfelelő táplálkozásterápia és a napi rendszerességű testmozgás beiktatása, mely egyénre szabható mozgásterápia keretein belül. A Mediterrán- étrend bizonyítottan hatékony a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése és kezelése szempontjából. Emellett a heti 150-300 perc alacsony/közepes intenzitáson végzett aerob típusú edzésformák és a mellettük heti 2x végzett rezisztencia-edzések csökkenthetik a szív- és érrendszeri megbetegedések és egyéb társbetegségek (pl. elhízás, cukorbetegség) rizikótényezőit. A mozgásterápia és táplálkozásterápia megkezdésekor mindenképpen figyelembe kell venni az esetleges társbetegségek fennállását is.

Téma szakértői

Ressely-Szarvas Veronika

Dietetikus

Tovább

Dr. Babai László

Vezető életmód orvosi tanácsadó, háziorvos

Tovább

Dr. Molnár Dóra

Sportorvos, háziorvos

Tovább

Felhasznált források:

Estruch, Ramon & Ros, Emilio & Salas-Salvadó, Jordi & Covas, María-Isabel & Corella, Dolores & Borau, Fernando & Gómez-Gracia, Enrique & Ruiz-Gutierrez, Valentina & Fiol, Miguel & Lapetra, José & Lamuela-Raventós, Rosa M & Serra-Majem, Lluis & Pinto, Xavier & Basora, Josep & Muñoz, Miguel & Sorlí, José & Alfredo, Martinez & Fitó, Montserrat & Gea, Alfredo & Martínez-González, Miguel. (2018). Primary Prevention of Cardiovascular Disease with a Mediterranean Diet Supplemented with Extra-Virgin Olive Oil or Nuts. The New England journal of medicine. 378. 10.1056/nejmoa1800389.

Gardner, Christopher & Vadiveloo, Maya & Petersen, Kristina & Anderson, Cheryl & Springfield, Sparkle & Horn, Linda & Khera, Amit & Lamendola, Cindy & Mayo, Shawyntee & Joseph, Joshua. (2023). Popular Dietary Patterns: Alignment With American Heart Association 2021 Dietary Guidance: A Scientific Statement From the American Heart Association. Circulation. 10.1161/CIR.0000000000001146.

Guasch-Ferré, Marta & Willett, W.. (2021). The Mediterranean diet and health: a comprehensive overview. Journal of Internal Medicine. 290. 10.1111/joim.13333.

Latic, Nejla & Erben, Reinhold. (2020). Vitamin D and Cardiovascular Disease, with Emphasis on Hypertension, Atherosclerosis, and Heart Failure. International journal of molecular sciences. 21. 10.3390/ijms21186483.

Majoros, Zsuzsanna & Kiss, Róbert & Pál, Tamás. (2022). A 2021-ben publikált új ESC-irányelv krónikus szívelégtelenség diagnózisára és kezelésére vonatkozó ajánlásai. Cardiologia Hungarica. 52. 112-121. 10.26430/CHUNGARICA.2022.52.2.112.

Malik, Anaya. (2020). 2020 ESC Guidelines on Sports Cardiology and Exercise in Patients with Cardiovascular Disease. EMJ Cardiology. 23-25. 10.33590/emjcardiol/20F1020.

Matsumori, Akira. (2022). Targeting Inflammation in the Diagnosis, Management, and Prevention of Cardiovascular Diseases. Global Heart. 17. 10.5334/gh.1156.

Mozaffarian, Dariush. (2016). Dietary and Policy Priorities for Cardiovascular Disease, Diabetes, and Obesity: A Comprehensive Review. Circulation. 133. CIRCULATIONAHA.115.018585. 10.1161/CIRCULATIONAHA.115.018585.

Riccardi, Gabriele & Giosuè, Annalisa & Calabrese, Ilaria & Vaccaro, Olga. (2021). Dietary recommendations for prevention of atherosclerosis. Cardiovascular research. 118. 10.1093/cvr/cvab173.

Szabados, Eszter & Sandor, Barbara & Pálfi, Anita. (2022). 2021. évi ESC-irányelvek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséről a klinikai gyakorlatban. Cardiologia Hungarica. 52. 60-72. 10.26430/CHUNGARICA.2022.52.5.60.