Szív- és érrendszeri betegségek

Szív- és érrendszeri betegségek

Szerző: Életmód Orvosi Központ Létrehozás ideje: 2023.05.23 Utolsó módosítás: 2023.08.01

A szív- és érrendszeri betegség megelőzésében és kezelésében alapvető fontosságú az életmódterápia A legtöbb szív- és érrendszeri betegség megelőzhető a viselkedésbeli kockázati tényezők, mint például a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, az elhízás, a fizikai inaktivitás és a káros alkoholfogyasztás elkerülésével. Megfelelő táplálkozásterápia és mozgásterápia alkalmazásával csökkenthetők a szívbetegségek kockázati tényezői, mint például a magas vérnyomás, emelkedett vércukorszint, emelkedett vérzsírszintek, túlsúly és elhízás.

Szívbetegségek

Szívbetegség tünetei

Életmódterápia szívbetegség kapcsán

Táplálkozásterápia szívbetegség kapcsán

Mozgásterápia szívbetegség kapcsán

Szívbetegség kezelése 

Mik tartoznak a szívbetegségek közé? Melyek fordulnak elő leggyakrabban?

  • a szívkoszorúér-betegség - a szívizmot ellátó erek betegsége

  • agyi érbetegség - az agyat ellátó erek betegsége

  • perifériás artériás betegség - a karokat és lábakat ellátó erek betegsége

  • reumás szívbetegség - a szívizom és a szívbillentyűk károsodása a reumás láz miatt, amelyet streptococcus baktérium okoz 🡪 fejlődő országok gyermekeit érinti

  • veleszületett szívbetegség - a szív normális fejlődését és működését befolyásoló születési rendellenességek, amelyeket a szív szerkezetének születéstől fogva kialakuló rendellenességei okoznak

  • mélyvénás trombózis és tüdőembólia - vérrögök a lábvénákban, amelyek kimozdulhatnak és a szívbe és a tüdőbe juthatnak.

A szív- és érrendszeri betegségeket (kardiovaszkuláris betegségek) világszerte vezető halálokokként tartjuk számon. A becslések szerint évente 17,9 millió ember hal meg a szív- és érrendszert érintő betegségben, ami a globális halálozások nagyjából egyharmadát jelenti. Ezeknek a haláleseteknek kb. 85%-a szívroham és stroke miatt következett be. A szív- és érrendszeri megbetegedések miatt bekövetkezett halálesetek egyharmada idő előtt, a 70 év alattiak körében következik be.

Milyen kockázati tényezői vannak a szívbetegségek kialakulásának?

A szívbetegségek kialakulására hatással vannak a társadalmi, gazdasági, kulturális tényezők, mint például a globalizáció, urbanizáció, népesség elöregedése, szegénység, stressz, örökletes tényezők, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, dohányzás és a káros alkoholfogyasztás. Ebből kifolyólag olyan állapotok alakulhatnak ki, amik a szívbetegségek fokozott kockázatát jelzik. Ilyenek például: magas vérnyomás, emelkedett vércukorszint, emelkedett vérzsírszintek, túlsúly és elhízás. A kockázati tényezők jelentős része életmódterápiával csökkenthető, ezért kiemelten fontos a megfelelő táplálkozásterápia és mozgásterápia alkalmazása. 

Mi a következménye a kezeletlen szívbetegségeknek?

A legtöbb haláleset az akut események, mint szívinfarktus és a stroke miatt következnek be. Ezeket valamilyen eret érintő elzáródás okozza, amely megakadályozza a vér szívbe vagy agyba jutását. Ennek leggyakoribb oka a szívet vagy az agyat ellátó erek belső falán felhalmozódott zsírlerakódás. A stroke-ot okozhatja az agyi erekből származó vérzés vagy vérrögök is.

Mik a tünetei az egyes szívbetegségeknek? 

Gyakran nincsenek tünetei az erek alapbetegségének, általában az akut események bekövetkezéséből vezethető vissza a tényleges probléma. A szívroham vagy a stroke tehát sokszor lehet az alapbetegség első jele. A legáltalánosabb tünetek közé tartoznak:

  • mellkasi fájdalom

  • szívdobogás érzés

  • magas/nagyon alacsony pulzus

  • nehézlégzés

  • terhelésre jelentkező légszomj

  • magas vérnyomás miatti szédülés

  • éjszakai izzadás

  • éjszakai vizelési inger

  • végtagok zsibbadása

  • folyamatos fáradtságérzet

A szívroham tünetei:

  • fájdalom vagy kellemetlen érzés a mellkas közepén

  • fájdalom vagy kellemetlen érzés a karokban, a bal vállban, a könyökben, az állkapocsban vagy a hátban

  • légzési nehézség vagy légszomj

  • hányinger vagy hányás

  • szédülés vagy ájulás

  • hideg verejtékezés

  • sápadtság.

A stroke tünetei: 

  • az arc, a kar vagy a láb hirtelen gyengesége, leggyakrabban a test egyik oldalán

  • az arc, a kar vagy a láb zsibbadása, különösen a test egyik oldalán

  • zavartság, beszéd- vagy beszédértési nehézségek

  • látási nehézség az egyik vagy mindkét szemmel

  • járási nehézségek, szédülés és/vagy egyensúly- vagy koordinációs zavarok

  • súlyos fejfájás ismert ok nélkül

  • eszméletvesztés.

Reumás szívbetegségek tünetei:

Hogyan diagnosztizálják a szívbetegségeket?

  • Kardiológus szakorvos általi anamnézis (kórtörténet) felvétel: a páciens részletes kikérdezése az esetleges panaszokról, korábbi betegségekről, műtétekről, valamint a családban előfordult betegségekről.
  • Fizikális vizsgálat: szívbetegségekre utaló jelek felderítése: pl. köröm kékes elszíneződése, légszomj jelenléte, ödémásodás, pulzus, vérnyomás, mellkas kopogtatása (információ a szív méretéről és helyzetéről), szívhangok (sztetoszkóp segítségével).
  • EKG-vizsgálat (Elektrokardiográfia): a szívműködés elektromos tevékenységéről ad képet
  • Szívultrahang (Echocardiográfia): képalkotó eljárás, amely segítségével mozgókép nyerhető a szív működéséről, szív üregeinek pontos méretéről, a kamrák falainak állapotáról, a véráramlásról, a billentyűk mozgásáról és az esetleges elváltozásokról. Kimutathatók pl. a szívinfarktus lezajlását követő hegesedések is.
  • Terheléses EKG: EKG-vizsgálat fizikai terheléskor a koszorúér betegségek és a szívritmuszavarok diagnosztizálására. A szív terhelhetőségének mértékéről ad számot.
  • ABPM (24 órás vérnyomásmérés): általa pontos kép kapható a vérnyomásértékekről, kiszűrhető a az éjszakai/nappali vérnyomásértékek közötti ingadozás, valamint a fehérköpeny magas vérnyomás.
  • Holter-EKG (24 órás – 7 napos EKG-vizsgálat): a szív elektromos működésének 24 órán keresztüli megfigyelése naplóvezetés mellett
  • Szív MR (mágneses rezonancia): pontos kép a szív anatómiai részeiről (üregek, kamrák), a környezetéről és a működéséről
  • Kardiológiai laborvizsgálat: a szívet érintő gyulladásos mediátorok, valamint egyéb szívbetegségre utaló molekulák felderítésének vizsgálata, segítségével a koszorúér betegségek, az atheroszklerózis (érelmeszesedés), valamint a stroke (agyi érelzáródás) kockázati tényezőit is vizsgálni lehet. Amire kiterjedhet a vizsgálat: nagyrutin, bilirubin, gamma-GT, LDH, CK, protrtombin, fibrinogén, süllyedés, homocisztein
  • Mellkas-RTG: a szívet érintő gyulladás kiterjedéséről adhat képet
  • Koszorúér-festés: a koszorúerek elzáródásának mértékéről ad képet

Milyen kockázati csoportokra kell figyelmet fordítani szívbetegségek esetén?

Néhány esetben érdemes kiemelt figyelmet fordítani a  szív-érrendszeri betegségek fennállására, például: menopauzán átesett nők, időskorúak (>70 év), cukorbetegek, krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek, familiáris hiperkoleszterinémiában szenvedő betegek

A szívbetegségek életmódbeli megelőzése és kezelése

Elsődleges szempont az életmódterápia,  az életmódbeli kockázati tényezők kiküszöbölése, amelyek által bizonyítottan csökken a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Segítség lehet ebben a megfelelő táplálkozásterápia és mozgásterápia meghatározása, szakemberrel együttműködve.

Ilyenek például:

  • dohányzás abbahagyása

  • só mennyiségének csökkentése az étrendben

  • több gyümölcs és zöldség fogyasztása

  • rendszeres testmozgás

  • káros alkoholfogyasztás kerülése.

    Kapcsolódó cikkünk

    Cukorbetegség és magas vérnyomás - így segít a dietetikus

    Cukorbetegség és magas vérnyomás - így segít a dietetikus

    A magasvérnyomás betegség rizikója cukorbetegeknél fokozottan jelentkezik, és a két betegség együttesen komoly rizikófaktort jelent a szív-érrendszeri események szempontjából. Vajdovich Dorottya, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa arról beszélt, mekkora segítséget jelent a rizikócsökkentésben az ...

Táplálkozásterápia szív- és érrendszeri betegségek kapcsán

Az egészségtudatos étkezés, szakszerűen összeállított táplálkozásterápia bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A táplálkozásterápia összeállítása során fontos figyelembe venni az egyéni szempontokat, lehetőségeket. A megelőzést és kezelést tekintve a táplálkozásterápia elemei szakmai irányelvek alapján:

  • Ajánlott a Mediterrán-étrend vagy hasonló típusú étrend követőse

  • A magas telített zsírsavtartalmú élelmiszerek (pl. zsíros húsok, sajtok, kókuszzsír, pálmazsír, feldolgozott élelmiszerek, stb.) lecserélése telítetlen zsírsavtartalmú élelmiszerekre (pl. omega-3 zsírsavban gazdag halak, olívaolaj, olajos magvak, avokádó, magolajok, stb.)

  • A sóbevitel (nátrium-klorid – NaCl) csökkentése a magas vérnyomás elkerülése érdekében

    • Nátriumbevitel csökkentése: <2300-1500 mg/nap (DASH-diétában)

    • WHO ajánlása a sóbevitelre: <5,0 g/nap) 🡪 új ajánlások a sóbevitelre: 3,8 g/nap

      • normál termékek választása

      • erősen sózott termékeket kerülni

      • limitálni a sózást, ételkészítésnél mértékkel sózni, helyettük zöldfűszerekkel fűszerezni

      • A sóbevitel 75%-a az előkészített ételekből (pl. felvágottak, sajtok, pékáruk, szószok) származik!

  • Növényi alapú étkezés, ami nagy arányban tartalmaz: zöldséget, gyümölcsöt, teljes értékű gabonafélét, hüvelyeseket, diófélét és olajos magvakat.

  • Ajánlott a heti alkoholbevitelt legfeljebb 100 g-ra csökkenteni vörösbor, fehérbor vagy hígított italok (pl. sör, fröccs) formájában.

  • A vörös húsok fogyasztásának csökkentése és a halfogyasztás rendszeresítése legalább heti 1-2x! Előtérbe helyezendők a zsírosabb tengeri halak (pl. lazac, makréla, hering, stb.)

  • A hozzáadott cukor- és a finomított szénhidrátok bevitelének csökkentése (különösen cukrozott üdítőitalok formájában) a napi energiabevitel maximum 10%-ára. 

Mediterrán-étrend - a táplálkozásterápia egy módja 

  • A Mediterrán-diéta alapját a növényi eredetű élelmiszerek adják, úgymint a zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök, teljes értékű gabonafélék, diófélék és olajos magvak (magas omega-3 zsírsavtartalmú: dió, lenmag). 

  • Emellett az étrendi ajánlás előtérbe helyezi a zsírosabb, magas omega-3 zsírsavtartalmú tengeri halak (pl. lazac, makréla, hering, tonhal) fogyasztását, zsiradékforrásként pedig növényi olajokat (pl. olívaolaj, magolajok, repceolaj, stb.) ajánl. 

  • A tejtermékek közül az alacsony zsírtartalmúakat javasolja (pl. zsírszegény túró, joghurt, skyr, sajtok), húsfélék közül pedig kis mennyiségben a zsírszegény baromfihúsokat emeli ki (pl. csirkemell, pulykamell). 

  • Az étrendet jellemzi még az egyszerű cukrok és finomított szénhidrátok (édességek, péksütemények, finomliszt, stb.) és a vörös húsok csökkentett bevitele. 

  • Az alkoholbevitel tekintetében a Mediterrán-étrendben szereplő vörösbor fogyasztása az alkohol szív- és érrendszerre gyakorolt negatív hatásai miatt csak ritkán javasolt.

PREDIMED-tanulmány

A PREDIMED-tanulmányban (a „Prevention” – megelőzés, a „Diet” – diét, étrend és a „Mediterranean” – mediterrán szavak összetétele) a Mediterrán-diétával történő betegségmegelőzést vizsgálták. Ebben a vizsgálatban kétféle Mediterrán diétát (egy extra szűz olívaolajjal kiegészített, illetve egy olajos magvakkal kiegészített) hasonlítottak össze egy csökkentett zsírtartalmú ételeket ajánló kontroll-diétával. Azt vizsgálták, hogy az extra szűz olívaolajjal vagy az olajos magvakkal kiegészített Mediterrán-diétát folytatók esetében ritkábban fordulnak-e elő szív- és érrendszeri betegségek, mint az alacsony zsírtartalmú diétát folytatók körében, vagyis kérdés az volt, hogy valóban megelőzheti-e a Mediterrán diéta a szív- és érrendszeri megbetegedések és események előfordulását.

A vizsgálatban a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából az energia-korlátozás nélküli extra szűz olívaolajjal vagy olajos magvakkal kiegészített Mediterrán-étrendben részesülőknél alacsonyabb volt a súlyos szív- és érrendszeri események aránya, mint a csökkentett zsírtartalmú étrendben részesülő kontroll csoport tagjainál. Ezek az eredmények alátámasztják a Mediterrán-étrend potenciálisan kedvező hatását (és ezáltal a táplálkozásterápia jelentőségét) a szív- és érrendszeri betegségek elsődleges megelőzésének szempontjából

Az egészségtudatos étkezési minta főbb szempontjai:

  • Előtérbe helyezni a növényi alapú ételeket, kevesebb állati eredetű élelmiszert fogyasztani

  • a telített zsírsavak (pl. zsíros húsok, sajtok, kókuszzsír, stb.) bevitelét a napi energiamennyiség 10%-a alá csökkenteni és a transz-zsírsavak bevitelét (pl. feldolgozott élelmiszerek: levesporok, szószok, készételek, csokoládék, kekszek) csökkenteni, ezt helyettesíteni egyszeresen (MUFA – olívaolaj, avokádó) vagy többszörösen telítetlen zsírsavakkal (PUFA – olajos magvak, magolajok, halak)

  • A szénhidrátbevitel nagyrészt teljes értékű gabonafélékből (pl. teljes kiőrlésűpékáruk, zabpehely, barna rizs, bulgur, köles, quinoa, hajdina) származzon

  • A napi sóbevitelt <5 g/nap alá csökkenteni

  • A nap folyamán 30-45 g rostot bevinni nagyrészt teljes értékű gabonafélékből

  • Naponta legalább 200 g zöldséget (2-3 adag) és 200 g gyümölcsöt (2-3 adag) fogyasztani

  • A vöröshúsfogyasztást heti 350-500 g-ra csökkenteni

  • Hetente legalább 1-2x fogyasztani zsírosabb halakat

  • Naponta vagy legalább heti 4-5x 30 g sótlan olajos magvat elfogyasztani

  • A heti alkoholbevitelt 100g-ra csökkenteni

  • A cukrozott üdítőitalokat (mint a cukrozott gyümölcslevek vagy szénsavas üdítőitalok) kerülni

Mozgásterápia szív- és érrendszeri betegségek kapcsán

A szakmai irányelvek alapján a mozgásterápia alapvető eleme minden korosztály számára, a legalább heti 150-300 perc mérsékelt intenzitású vagy heti 75-150 perc erőteljes intenzitású aerob testmozgás, vagy ezek egyenértékű kombinációja. Az aerob edzés mérsékelt intenzitású, kb. 60 percig tartó testmozgás, amelynek célja a testzsír csökkentése és a szervezet oxigénszállító és -hasznosító képességének javítása a vázizomzatban és a szívben. A futás, a kerékpározás vagy az ugrókötelezés aerob gyakorlatnak minősül. Nagyon fontos szakember segítségét kérni a mozgásterápia felállításában és kivitelezésében egyaránt.

  • Azoknak a felnőtteknek, akik nem tudnak heti 150 perc mérsékelt intenzitású testmozgást végezni, ajánlott, hogy maradjanak olyan aktívak, amennyire képességeik és egészségi állapotuk ezt lehetővé teszi.

  • Ajánlott az ülőmunkaidőt csökkenteni, hogy a nap folyamán legalább enyhe aktivitást végezzenek.

  • Az aerob tevékenység mellett rezisztencia-edzések végzése hetente 2 vagy több alkalommal ajánlott.

Az erősítő edzések saját testsúlyos, kis súlyos vagy szabadsúlyos terhelések ismétléseiből állnak a zsírmentes testtömeg (pl. izomtömeg) növelése érdekében. A mozgásterápia összeállítása során fontos figyelembe venni az egyéni szempontokat, lehetőségeket. 

A szívbetegségek gyógyszeres, eszközös és sebészeti kezelése

Az életmódterápia eszközei mellett szükséges lehet egyéb kezelési módok alkalmazása is. 

  • Alapvető gyógyszerek a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében:aszpirin, béta-blokkolók, értágítók (pl. nitrogén-monoxid), angiotenzin-konvertáz enzim gátlók,sztatinok.
  • Egyes betegségek kezeléséhez orvosi eszközökre van szükség:pacemakerek, műbillentyűk, szívben lévő lyukak lezárására szolgáló tapaszok.
  • Néha sebészeti beavatkozásokra van szükség a szív- és érrendszeri betegségek kezeléséhez:koszorúér-bypass, ballonos angioplasztika (amikor egy kis ballonszerű eszközt vezetnek át az artérián az elzáródás felnyitására), billentyűjavítás és -csere, szívátültetés, műszívműtétek

Szív- és érrendszeri betegségek kezelése táplálkozásterápia és mozgásterápia segítségével

A szív- és érrendszeri megbetegedéseket világszerte vezető halálokokként tartjuk számon. Ezeknek életmódbeli megelőzése és kezelése elsődleges a halálozási ráta csökkentése érdekében. Az életmódbeli tényezők közül kiemelendő az egészségtudatos étkezés, megfelelő táplálkozásterápia és a napi rendszerességű testmozgás beiktatása, mely egyénre szabható mozgásterápia keretein belül. A Mediterrán- étrend bizonyítottan hatékony a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése és kezelése szempontjából. Emellett a heti 150-300 perc alacsony/közepes intenzitáson végzett aerob típusú edzésformák és a mellettük heti 2x végzett rezisztencia-edzések csökkenthetik a szív- és érrendszeri megbetegedések és egyéb társbetegségek (pl. elhízás, cukorbetegség) rizikótényezőit. A mozgásterápia és táplálkozásterápia megkezdésekor mindenképpen figyelembe kell venni az esetleges társbetegségek fennállását is.

Téma szakértői

Dr. Jenei Zsigmond Máté

Dr. Jenei Zsigmond Máté

Kardiológus, belgyógyász

Tovább
Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

Neurológus, szomnológus

Tovább
Dr. Sztancsik Ilona

Dr. Sztancsik Ilona

Kardiológus, sportorvos

Tovább

Felhasznált források:

Estruch, Ramon & Ros, Emilio & Salas-Salvadó, Jordi & Covas, María-Isabel & Corella, Dolores & Borau, Fernando & Gómez-Gracia, Enrique & Ruiz-Gutierrez, Valentina & Fiol, Miguel & Lapetra, José & Lamuela-Raventós, Rosa M & Serra-Majem, Lluis & Pinto, Xavier & Basora, Josep & Muñoz, Miguel & Sorlí, José & Alfredo, Martinez & Fitó, Montserrat & Gea, Alfredo & Martínez-González, Miguel. (2018). Primary Prevention of Cardiovascular Disease with a Mediterranean Diet Supplemented with Extra-Virgin Olive Oil or Nuts. The New England journal of medicine. 378. 10.1056/nejmoa1800389.

Gardner, Christopher & Vadiveloo, Maya & Petersen, Kristina & Anderson, Cheryl & Springfield, Sparkle & Horn, Linda & Khera, Amit & Lamendola, Cindy & Mayo, Shawyntee & Joseph, Joshua. (2023). Popular Dietary Patterns: Alignment With American Heart Association 2021 Dietary Guidance: A Scientific Statement From the American Heart Association. Circulation. 10.1161/CIR.0000000000001146.

Guasch-Ferré, Marta & Willett, W.. (2021). The Mediterranean diet and health: a comprehensive overview. Journal of Internal Medicine. 290. 10.1111/joim.13333.

Latic, Nejla & Erben, Reinhold. (2020). Vitamin D and Cardiovascular Disease, with Emphasis on Hypertension, Atherosclerosis, and Heart Failure. International journal of molecular sciences. 21. 10.3390/ijms21186483.

Majoros, Zsuzsanna & Kiss, Róbert & Pál, Tamás. (2022). A 2021-ben publikált új ESC-irányelv krónikus szívelégtelenség diagnózisára és kezelésére vonatkozó ajánlásai. Cardiologia Hungarica. 52. 112-121. 10.26430/CHUNGARICA.2022.52.2.112.

Malik, Anaya. (2020). 2020 ESC Guidelines on Sports Cardiology and Exercise in Patients with Cardiovascular Disease. EMJ Cardiology. 23-25. 10.33590/emjcardiol/20F1020.

Matsumori, Akira. (2022). Targeting Inflammation in the Diagnosis, Management, and Prevention of Cardiovascular Diseases. Global Heart. 17. 10.5334/gh.1156.

Mozaffarian, Dariush. (2016). Dietary and Policy Priorities for Cardiovascular Disease, Diabetes, and Obesity: A Comprehensive Review. Circulation. 133. CIRCULATIONAHA.115.018585. 10.1161/CIRCULATIONAHA.115.018585.

Riccardi, Gabriele & Giosuè, Annalisa & Calabrese, Ilaria & Vaccaro, Olga. (2021). Dietary recommendations for prevention of atherosclerosis. Cardiovascular research. 118. 10.1093/cvr/cvab173.

Szabados, Eszter & Sandor, Barbara & Pálfi, Anita. (2022). 2021. évi ESC-irányelvek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséről a klinikai gyakorlatban. Cardiologia Hungarica. 52. 60-72. 10.26430/CHUNGARICA.2022.52.5.60.