Magas vérnyomás

Magas vérnyomás kockázati tényezői

Életmódterápia magas vérnyomás kapcsán

Táplálkozásterápia magas vérnyomás kapcsán

Mozgásterápia magas vérnyomás kapcsán

Magas vérnyomás gyógyszeres kezelése 

Mit jelent a magas vérnyomás?

Magas vérnyomásnak számít, ha a vérnyomás 140/90 Hgmm vagy ennél magasabb. A szakmai irányelvek alapján a magas vérnyomást akkor diagnosztizálják, ha a vérnyomás tartósan ≥130 és/vagy ≥80 Hgmm. A vérnyomást két számmal jelölik. Az első (szisztolés) szám az erekben a szív összehúzódásakor vagy dobbanásakor fellépő nyomást jelenti. A második (diasztolés) szám az erekben lévő nyomást jelzi, amikor a szív két szívverés között pihen. A WHO becslései szerint hozzávetőlegesen az alacsony és közepes jövedelmű országok egyharmada (1,31 milliárd ember) szenved magas vérnyomásos betegségben. A nem fertőző betegségekkel kapcsolatos egyik globális célkitűzés a magas vérnyomás előfordulási gyakoriságának 33%-os csökkentése 2010 és 2030 között, mely célkitűzés eléréséhez kulcsfontosságú az életmódterápia, aminek két legfontosabb területe a táplálkozásterápia és mozgásterápia. 

Milyen kockázati tényezői vannak a magas vérnyomásnak?

A magas vérnyomás kockázati tényezői közül módosíthatóak az életmódhoz köthető tényezők, mint például a következők: túlsúly vagy elhízás, túlzott sóbevitel, rendszeres testmozgás hiánya, rendszeres alkoholfogyasztás, dohányzás. Életmódterápia során ezen tényezők megváltoztatása kerül előtérbe.  Nem módosítható kockázati tényező pedig az időskor (65 év feletti korosztály), nem, genetika (magas vérnyomás előfordulása a családi anamnézisben),társbetegségek (pl. cukorbetegség, vesebetegség). 

Nemi különbségek a vérnyomás alakulásánál

Azt találták, hogy a magas vérnyomás 2015 és 2018 közötti előfordulása a 20 évnél idősebbek körében 51,7% volt a férfiaknál és 42,8% a nőknél. Ezzel együtt a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulási gyakoriságának növekedése a szisztolés vérnyomás 10 Hgmm-es emelkedésére vetítve férfiaknál alacsonyabb (15%), mint a nőknél (25%). Nők esetében a várandósságkor, illetve a menopauza időszakában előforduló magas vérnyomásra is figyelmet kell fordítani. 

Milyen tünetei vannak a magas vérnyomásnak?

A magas vérnyomásos betegek többsége tünetmentes vagy nem veszi magán észre a tüneteket, ezért a legjobb útja az esetleges magas vérnyomás felderítésének a vérnyomás rendszeres ellenőrzése. A tünetek közé tartozhat: fejfájás, homályos látás, mellkasi fájdalom, orrvérzés, szem bevérzése, szédülés, fülzúgás, izomremegés, hányás, hányinger, légzési nehezítettség, rendellenes szívritmus, zavarodottság.

Hogyan diagnosztizálják a magas vérnyomást? Hogyan működik a vérnyomásérő?

A magas vérnyomás diagnózisának felállítása egészségügyi szakember általi vérnyomásméréssel történik. A vérnyomásmérés rendszerint automatizált eszközzel végzik. A vérnyomásmérés azon alapszik, hogy az érfal rugalmas, azaz megfelelő külső erővel az ér összeszorítható. Ezen a rövid, összeszorított érszakaszon egy pillanatig a véráramlás megszüntethető. Majd, miután az elszorítás megszűnt, az adott szakaszon a vérnyomás jól mérhetővé válik.Valamennyi vérnyomásmérő készülék alapvetően azonos részekből épül fel, úgymint a mandzsetta, ami egy szövetpántban elhelyezett felfújható gumipárna, és ami a vizsgálni kívánt érszakaszt hivatott elszorítani. Ezt általában a felkarra (ritkán a csuklóra) rögzítik tépőzárral. A mandzsettába egy pumpa segítségével egy vékony csövön juttatható a levegő, ami így a felkar izomzatának és a kötőszöveteknek a közvetítésével fejt ki nyomást a vizsgált érfalra, és az eret hozzászorítja a felkarcsonthoz, ami miatt a véráramlás azon a szakaszon megáll. A vérnyomásmérés gyors és fájdalommentes. Bár az egyének automatizált eszközökkel maguk is megmérhetik vérnyomásukat, a kockázat és a kapcsolódó állapotok felméréséhez fontos az egészségügyi szakember általi értékelés.Az életmódterápia meghatározásakor minden esetben történik egy életmódorvosi vizsgálat, ekkor sor kerül vérnyomás mérésre is. 

Még pontosabb adatokat szolgáltathat a 24 órán keresztüli vérnyomás monitorozása rendelőn kívül, ugyanis így további betekintés nyerhető az egyén vérnyomásprofiljába és annak módjába, hogyan viszonyul a napi tevékenységekhez (pl. sportoláshoz). A 24 órás ABPM (ambulatory blood pressure monitoring) információt ad a vérnyomás cirkadián (napi) változásairól, amivel a fehér köpeny vagy az elfedett magas vérnyomást azonosítani lehet. A vérnyomás 10-20%-kos esése éjszaka normálisnak mondható, a „nem-leeső” vagy az emelkedő vérnyomás szív- és érrendszeri rizikónak számít. 

Fehér köpenyes magas vérnyomás jelensége

A fehér köpenyes magas vérnyomás az a jelenség, amikor az orvos által mért vérnyomás 130/80 Hgmm vagy afeletti, míg a rendelőn kívül, otthon mért vérnyomás 130/80 Hgmm alatti 3 hónapos megfelelően tartott táplálkozásterápia és mozgásterápia után. Ez a jelenség a fehér köpeny által kiváltott szimpatikus izgalom hatására következik be. A legmegbízhatóbb az otthoni vérnyomásmérés 2 alkalommal reggel és 2 alkalommal este mérve 1 hétig. 

Mik lehetnek a kezeletlen magas vérnyomás következményei?

• angina pectoris (koszorúér görcs)

• szívroham (a szív vérellátása elzáródik, és a szívizomsejtek elhalnak az oxigénhiány miatt)

• szívelégtelenség (a szív nem tud elegendő vért és oxigént pumpálni a test más létfontosságú szerveihez)

• szabálytalan szívverés

• stroke (az agy vérrel és oxigénnel való ellátását biztosító artériák elzáródása vagy megrepedése révén)

• veseelégtelenség

Életmódterápia magas vérnyomás kapcsán     

A magas vérnyomás elsődleges megelőzési és kezelési módja a megfelelő életmód kialakítása. A káros életmódbeli tényezők (pl. rendszeres alkoholfogyasztás, dohányzás, stb.) elkerülésén kívül különös figyelmet kell fordítani az egészségtudatos táplálkozásra (táplálkozásterápia), valamint a rendszeres testmozgás beiktatására (mozgásterápia). A fehér köpeny magas vérnyomásban, emelkedett vérnyomásban és 1. stádiumú magas vérnyomásban szenvedő, kezdeti vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelésre nem alkalmas egyének számára kizárólag étrend és életmódbeli változtatásokat kell előírni. 

A szakmai irányelvek a következő módosításokat javasolják az életmódterápia részeként:

• nátriumbevitel korlátozása: <2300-1500 mg/napra vagy legalább 1000 mg/nap abszolút csökkentés

• az étrendi káliumbevitel növelése (3500-5000 mg/nap)

• súlycsökkentés túlsúly/elhízás esetén (ideális testtömeg megcélzása vagy alternatívaként legalább 1 kg-os súlycsökkenés)

  • bármilyen fokú testtömeg csökkentés elhízás esetén 2,69 Hgmm-rel csökkentette a szisztolés értéket és 1,34 Hgmm-rel a diasztolés értéket

• megfelelő fizikai aktivitás előírása (aerob vagy dinamikus ellenállás 90-150 perc/hét vagy izometrikus ellenállás 3 alkalom/hét)

• az alkoholfogyasztás mérséklése (férfiaknál ≤2 ital/nap, nőknél ≤1 ital/nap)

• dohányzás kerülése

• egészséges, gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban és zsírszegény, DASH-szerű étrendben gazdag étrend, csökkentett telített és összes zsírtartalmú tejtermékek

  Kapcsolódó cikkünk

  

  5 gyakori betegség, amelynek gyógyításában döntő az életmód

  Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy az életmód jelentős hatással bír bizonyos betegségek megelőzésében, sőt gyógyításában. Dr. Jenei Zsigmond Máté , az Életmód Orvosi Központ életmód orvosa, kardiológus, belgyógyász arra az öt legelterjedtebb, nem fertőző betegségre hívta fel a figyelmet, ...

  Tovább olvasom

Táplálkozásterápia magas vérnyomás kapcsán

A hipertónia megelőzését és kezelését tekintve táplálkozásterápia terén a DASH-diéta (Dietary Approaches to Stop Hypertension) megvalósítása javasolt, ami átfedésben van a Mediterrán-diétával. Ezek az étrendi javaslatok nem csak a magas vérnyomásra nézve hatékonyak, de a társbetegségek (pl. túlsúly, szívbetegségek, vesebetegség, stb.) megelőzését és kezelését tekintve is jelentős szerepük van. A táplálkozásterápia kialakításában minden esetben dietetikus szakemberrel való együttműködés szükséges.

DASH-diéta - a táplálkozásterápia egy módja

• A DASH-diétát 2021-ben a "Legjobb diéták az egészséges táplálkozáshoz" és a "Legjobb szívbarát diéták" közé sorolták. 

• Bizonyítottan hatékony a szív- és érrendszeri kockázati tényezők csökkentésében.

• Egészségtudatos minta, amit az USDA az étrendi útmutatóiban 2020-2025 előirányzott.

• A DASH-diéta a sóbevitel korlátozására külön felhívja a figyelmet

• Vérnyomáscsökkentő hatás: szisztolés vérnyomást 5,5 Hgmm-rel, a diasztolés vérnyomást 3,0 Hgmm-rel csökkentette

Miből áll a DASH-diéta?

• Nátriumbevitel – napi max. 2300 mg 🡪 max. 5 g (1 tk.) konyhasónak felel meg

• Teljes értékű gabonafélék – napi 6-8 adag

• Zöldségek (pl. zöld leveles zöldségek) – napi 4-5 adag

• Gyümölcsök (pl. piros bogyós gyümölcsök, almában, narancs, stb.) – napi 4-5 adag

• Szárazhüvelyesek (pl. bab, lencse, csicseriborsó) – hetente legalább 1 adag

• Olajos magvak, diófélék (pl. mandula, dió, kesudió, mogyoró, stb.) – heti 4-5 adag

• Alacsony zsírtartalmú tejet és tejtermékeket tartalmaz: pl. 1,5%-os zsírtartalmú tej, natúr joghurt, kefir, 10%-s zsírtartalmú sajt, skyr, stb. – napi 2-3 adag

• Növényi olajokban gazdag: olívaolaj, magolajok, repceolaj, avokádó – napi 2-3 adag

• Vörös húsok, baromfi húsok, tojás – napi 6 adagnál kevesebb

• Magas omega-3 zsírsavtartalmú tengeri halak fogyasztását ajánlja (pl. lazac, makréla, hering, tonhal, stb.) – heti legalább 1-2 adag

• Édességek – heti 5 adagnál kevesebb

• Magas antioxidáns, rost, ásványi anyag (pl. K, Mg, Ca), vitamintartalom (pl. C-vitamin, E-vitamin), növényi fehérjetartalom, telítetlen zsírsavak

• Folyadékbevitel: napi 1,5-2 liter szénsavmentes víz

• Kávéfogyasztás: moderált mennyiségben, napi max. 1-3 csésze kávé!

Amit nem ajánl: „Nyugati-típusú” étrend, ami telített és transz zsírokat tartalmazó élelmiszerekben (pl. zsíros sajtok, tejtermékek, felvágottak, kókuszzsír, szószok, levesporok stb.), hozzáadott cukrokat tartalmazó élelmiszerekben (pl. üdítőitalok, édességek), alkoholban és sóban gazdag.

Sóbevitel (NaCl – nátrium-klorid) csökkentése:

• Nátriumbevitel csökkentése: <2300-1500 mg/nap 

• A nátrium fokozza az erekben a vízvisszaszívást és emiatt emeli a vérnyomást

  • WHO ajánlása a sóbevitelre: <5,0 g/nap) 🡪 új ajánlások a sóbevitelre: 3,8 g/nap

  • 2300 mg/nap: DASH-DIÉTA!

    • normál termékek választása (pl. sótlan mogyoró)

    • erősen sózott termékeket kerülni

    • limitálni a sózást, ételkészítésnél mértékkel sózni

• A sóbevitel 75%-ka az előkészített ételekből (pl. felvágottak, sajtok, pékáruk, szószok) származik!

Káliumbevitel növelése:

• Káliumbevitel növelése: 3500-5000 mg/nap

• A kálium hatásai a vérnyomásra függ a sóbeviteltől

• Egyes vizsgálatok szerint nagyobb vérnyomáscsökkenés várható a megemelt káliumbeviteltől, mint a sóbevitel csökkentésétől

• Legjobb megoldás: egyszerre káliumbevitel növelése és nátriumbevitel csökkentése

• káliumbevitel: magas káliumtartalmú zöldségekből, gyümölcsökből (pl. paradicsom, banán, burgonya, hüvelyesek)

A magas vérnyomás diétájáról ide kattintva olvashat bővebben.

Mozgásterápia magas vérnyomás kapcsán

Az életmódbeli tényezők egy másik fontos fókuszpontja a rendszeres testmozgás, ezen belül is az állóképességi (aerob) edzésformák megvalósítása. Egyéni mozgásterápia összeállítása szükséges a megfelelő eredmény elérése érdekében. Az aerob edzés mérsékelt intenzitású, kb. 60 percig tartó testmozgás, amelynek célja a testzsír csökkentése és a szervezet oxigénszállító és -hasznosító képességének javítása a vázizomzatban és a szívben. A futás, a kerékpározás, gyors séta vagy az ugrókötelezés aerob gyakorlatnak minősül. A mozgásterápia kialakításában minden esetben mozgásterapeuta szakemberrel való együttműködés szükséges.

Miért fontos a rendszeres testmozgás, a megfelelő mozgásterápia?

• Rendszeres közepes intenzitású vagy magas intenzitású aerob edzés 11/5 Hgmm-rel csökkentette a vérnyomást. A legjelentősebb hatás elérhető heti min. 3x 40-60 perces aerob edzéssel, de minimum 30-60 perc edzéssel a hét legtöbb napján.

Mozgásterápia ajánlások:

• Az American College of Sports Medicine (ACSM) a testmozgással és a magas vérnyomással kapcsolatos álláspontja legalább napi 30 perces dinamikus aerob állóképességi edzést javasol, lehetőleg dinamikus ellenállóképességi edzéssel kiegészítve.

• Aerob és/vagy dinamikus ellenállás 90-150 perc/hét a maximális pulzus (220-életkor) 65-75%-án + heti 2x alacsony intenzitású erősítő edzés

• Izometrikus ellenállás 3 alkalom/hét: heti 3x 8-10 héten keresztül, 4 × 2 perc kézfogás, 1 perc pihenő, a maximális akaratlagos összehúzódás 30-40%-a.

• American College of Sports Medicine (ACSM) ajánlása idős embereknek: heti 150 perc mérsékelt intenzitású aerob edzés vagy 75 perc váltakozó intenzitású aerobik edzés

Mi az, ami nem ajánlott?

• A magas intenzitású, nagy erőkifejtést igénylő edzésformák emelik a vérnyomást pl. squash, sprintszámok, súlyemelés, extrém sportok: pl. búvárkodás, ejtőernyőzés

Mikor végezhető és mikor nem végezhető testmozgás?

• 90/60 Hgmm – 140/90 Hgmm között: biztonsággal végezhető testmozgás

• 140/90 Hgmm – 179/99 Hgmm között: magas vérnyomás, de fontos, hogy aktív maradjon a páciens

• 180/100 Hgmm – 199/109 Hgmm – nagyon magas vérnyomás, a fizikai aktivitás megvalósítása kizárólag orvossal egyeztetve

• 200/110 Hgmm felett: ne végezzen testmozgást a páciens, hanem forduljon szakorvoshoz

Mikor kell abbahagyni a testmozgást?

Ha a páciens az alábbi tüneteket észleli magán: mellkasi, nyaki, állkapocs- vagy karfájdalom vagy szorító érzés, szédülés vagy ájulás, súlyos légszomj, szabálytalan szívverés

A magas vérnyomás gyógyszeres kezelése

A magas vérnyomás kezelésére alkalmazott gyógyszerek négy fő csoportba oszthatók: tiazid diuretikumok (vízhajtók), kalciumcsatorna-antagonisták, angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlók, angiotenzin receptor blokkolók (ARB).A gyógyszer-naiv betegeknek (azok a betegek, akik még nem álltak gyógyszeres kezelés alatt) felírandó vérnyomáscsökkentő gyógyszerek számát az határozza meg, hogy a vérnyomásuk mennyivel van a célérték felett. Azoknál a betegeknél, akiknek a vérnyomása > 20/10 Hgmm-rel a célérték felett van, két gyógyszeres terápiát szükséges elkezdeni.  A gyógyszeres terápiát a társbetegségeket figyelembe véve szükséges megkezdeni. A gyógyszereket minden esetben szakorvos írhatja fel. A gyógyszeres terápia minden esetben kiegészítendő az életmódterápia eszközeivel (táplálkozásterápia, mozgásterápia).

Magas vérnyomás kezelése táplálkozásterápia és mozgásterápia segítségével 

A magas vérnyomás Magyarországon az egyik vezető kockázati tényezője a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek. Fontos emiatt célzott beavatkozásokat tenni ennek megelőzésére és kezelésére. A megelőzésében és kezelésében elsődleges szerepet játszik az életmódterápia, az életmódbeli tényezők helyes irányba történő megváltoztatása. Rendszeresen végzett vizsgálatok kimutatták az alacsony sótartalmú, változatos, kiegyensúlyozott étrend (DASH-diéta), valamint az alacsony/közepes intenzitású, heti 150 perc aerob típusú edzésformák vérnyomásra gyakorolt pozitív hatásait, ami a magas vérnyomást gyakran okozó elhízás vagy túlsúly rizikójának csökkentésében is számottevő szerepet játszik. Táplálkozásterápia és mozgásterápia megfelelő alkmazásával elkerülhetők olyan nem fertőző, krónikus megbetegedések, mint a szívinfarktus, a stroke vagy akár a veseelégtelenség. 

Téma szakértői

Dr. Margitai Barnabás

Életmód orvos, Nőgyógyász

Tovább

Dr. Ferenczy Péter

Életmód orvos, Kardiológus, Diabetológus

Tovább

Dr. Jenei Zsigmond Máté

Kardiológus, belgyógyász

Tovább

Felhasznált források:

Armstrong, Carrie. (2018). High Blood Pressure: ACC/AHA Releases Updated Guideline. American family physician. 97. 413-415.

Connelly, Paul & Currie, Gemma & Delles, Christian. (2022). Sex Differences in the Prevalence, Outcomes and Management of Hypertension. Current Hypertension Reports. 24. 10.1007/s11906-022-01183-8.

Filippou, Christina & Tatakis, Fotis & Polyzos, Dimitrios & Manta, Eleni & Thomopoulos, Costas & Nihoyannopoulos, Petros & Tousoulis, Dimitrios & Tsioufis, Konstantinos. (2022). Overview of salt restriction in the Dietary Approaches to Stop Hypertension (DASH) and the Mediterranean diet for blood pressure reduction. Reviews in Cardiovascular Medicine. 23. 1. 10.31083/j.rcm2301036.

Flack, John M.; Adekola, Bemi (2019). Blood Pressure and the New ACC/AHA Hypertension Guidelines. Trends in Cardiovascular Medicine, (), S1050173819300684–. doi:10.1016/j.tcm.2019.05.003 

Muscogiuri, Giovanna & Verde, Ludovica & Sulu, Cem & Katsiki, Niki & Hassapidou, Maria & Frias-Toral, Evelyn & Cucalon, Gabriela & Agnieszka, Pazderska & Yumuk, Volkan & Colao, Annamaria & Barrea, Luigi. (2022). Mediterranean Diet and Obesity-related Disorders: What is the Evidence?. Current Obesity Reports. 11. 1-18. 10.1007/s13679-022-00481-1.

Ozemek, Cemal & Tiwari, Stephanie & Sabbahi, Ahmad & Carbone, Salvatore & Lavie, Carl. (2019). Impact of therapeutic lifestyle changes in resistant hypertension. Progress in Cardiovascular Diseases. 63. 10.1016/j.pcad.2019.11.012.

Prodan, Andrei. (2020). Gut Microbiota in Hypertension and Atherosclerosis: A Review. Nutrients. 12. 10.3390/nu12102982.

Rossi, Gian Paolo & Bisogni, Valeria & Rossitto, Giacomo & Maiolino, Giuseppe & Cesari, Maurizio & Zhu, Rui & Seccia, Teresa. (2020). Practice Recommendations for Diagnosis and Treatment of the Most Common Forms of Secondary Hypertension. High Blood Pressure and Cardiovascular Prevention. 27. 547-560. 10.1007/s40292-020-00415-9.

Stanisław Surma;Suzanne Oparil; (2021). Coffee and Arterial Hypertension . Current Hypertension Reports, (), –. doi:10.1007/s11906-021-01156-3 

Vassiliou, Vassilios & Tsampasian, Vasiliki & Abreu, Ana & Kurpas, Donata & Cavarretta, Elena & O'Flaherty, Martin & Colombet, Zoé & Siegrist, Monika & Smedt, Delphine & Marques-Vidal, Pedro. (2023). Promotion of healthy nutrition in primary and secondary cardiovascular disease prevention: A Clinical Consensus Statement from the European Association of Preventive Cardiology. European journal of preventive cardiology. 30. 10.1093/eurjpc/zwad057.