Lehet hogy pánikrohamom van vagy felment a vérnyomásom?

Hogyan lehet kezelni a pánikrohamot magas vérnyomás esetén?

Mi is pontosan a pánikroham?

Hogyan kapcsolódik egymáshoz a pánikroham és a magas vérnyomás?

Mik a legfontosabb hasonlóságok a pánikrohamban és a magas vérnyomásban?

Miben különbözik a pánikroham a magas vérnyomástól?

Hogyan állapítható meg otthon, hogy épp pánikrohamom van, vagy felment a vérnyomásom?

Gyakori kérdések
 

Hogyan lehet kezelni a pánikrohamot magas vérnyomás esetén?

A magas vérnyomást többféleképpen kezeljük, de az orvosi kezelések mellett fontos szerepet kap az életmód is: a megfelelő táplálkozás, az elegendő alvás, a dohányzás és alkoholfogyasztás kerülése, a testreszabott, az adott személynek megfelelő intenzitású mozgás, és a stresszkezelés is. Pánikroham esetén a stresszkezelésnek rengeteg formája lehet, ám krónikus stressz esetén érdemes lehet szakember segítségét kérni! Itt jön képbe a pszichológus, aki pszichoedukációval, változatos relaxációs technikákkal, és az önismeret fejlesztésével segít a mindennapi stresszel való könnyebb megküzdésben.

Mi is pontosan a pánikroham?

A pánikroham nem más, mint hirtelen kialakuló, intenzív félelemmel vagy erős rosszulléttel járó állapot, amely néhány percen belül éri el a csúcspontját. Egy pánikrohamot több, egyidejű testi és pszichés tünet kísérhet:

Tünetek például:

• szapora szívverés 
• légszomj 
• mellkasi kellemetlenség 
• szédülés 
• remegés
• zsibbadás
• az irányítás elvesztésétől vagy a haláltól való félelem. 

A DSM-5 szerint pánikrohamról hivatalosan csak akkor beszélünk, ha a fent felsoroltak közül legalább négy tünet jelen van.

Fontos megjegyezni, hogy a pánikroham önmagában nem pszichiátriai diagnózis, hanem egy tünetegyüttes, amely többféle pszichés vagy akár más, szomatikus jellegű egészségi állapot mellett is előfordulhat. A pánikbetegség már egy pszichiátriában használatos diagnózis, ami a pánikrohamtól külön választandó. Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha visszatérő, váratlan pánikrohamok mellett tartós aggodalom vagy jelentős viselkedésbeli változás is megjelenik. A pánikrohamok gyakori előfordulása esetén a kezelés elsősorban pszichológussal történik, aki segít a tünetek enyhítésében, a roham kialakulásának megelőzésében, és abban is, hogy hogyan lehet kezelni egy rohamot.

Hogyan kapcsolódik egymáshoz a pánikroham és a magas vérnyomás?

A két nehézség valóban különböző, azonban néha hasonló tünetekkel járhatnak. Kutatások igazolták, hogy pánikroham esetén jelentősen emelkedhet a vérnyomás, ám önmagában ez a tünet nem jelent pánikrohamot. Emellett azonban az is igaz, hogy a pánikroham kialakulása is valószínűbb olyan személyeknél, akik magas vérnyomással élnek. 

Mik a legfontosabb hasonlóságok a pánikrohamban és a magas vérnyomásban?

Az emelkedett vérnyomás mindkét esetben jelen lehet. A magasabb pulzus és a szapora szívverés szintén mindkét esetben megjelenhet tünetként. Emellett, ha a magas vérnyomáshoz még egyéb kardiovaszkuláris betegségek is társulnak, akkor megjelenhet légszomj és mellkasi szorítás. Fontos tudnunk, hogy mind a pánikroham, mind a magas vérnyomás megjelenése összefügghet a stressz rendszer működésével: ugyan másféle mechanizmussal, de mindkettő gyakoriságát és intenzitását összefüggésbe lehet hozni a stresszel.

Miben különbözik a pánikroham a magas vérnyomástól?

Ugyan vannak hasonlóságok a tünetek szintjén, de a két állapot jelentősen különbözik is egymástól. Míg a pánikroham hirtelen, percek alatt bontakozik ki, addig a magas vérnyomás tünetei folyamatosan fennállnak, bár önmagában mondhatjuk, hogy többnyire tünetmentes. A magas vérnyomás nem feltétlenül jár együtt egy jellegzetes szubjektív érzettel, míg a pánikroham fő élménye egy intenzív “valami nagyon nincs rendben” -érzés, illetve egy mindig megjelenő légszomj, mellkasi szorítás érzéssel, illetve gyakran hiperventillációval társulva. Gyakori a szédülés megjelenése is. Ezek a tünetek magas vérnyomás esetén inkább szív- és érrendszeri vagy egyéb szervi érintettség esetén állnak fenn. A nagyon magas vérnyomás mellett felléphet még gyengeség, zsibbadás, beszéd- vagy látászavar is - amely azonnal neurológiai kivizsgálást igényel. Ezek azonban a pánik rohamok esetén nem jellemzőek. A legfontosabb különbség viszont nem más, mint a tünetek lefolyása: hiszen a pánikrohamok szó szerint rohamokban jönnek. Ez azt jelenti, hogy nagyon gyorsan, percek alatt tetőznek a tünetek, majd fokozatosan enyhülnek, és viszonylag rövid idő alatt elmúlnak. Ezzel szemben a krónikusan magas vérnyomás lassan alakul ki, és nem jellemző rá hogy a tünetek rohamszerűen jelentkeznek. 

Hogyan állapítható meg otthon, hogy épp pánikrohamom van, vagy felment a vérnyomásom?

A tünetek lefolyását kell leginkább megfigyelni, emellett a szubjektív élményre is fontos támaszkodni. A pánikroham esetén megfigyelhető a hirtelen fellépő intenzív, leginkább a kontrollvesztéstől vagy súlyos bajtól való félelem. Mindehhez társulhat rosszullét is: szívdobogás, izzadás, légszomj, mellkasi szorítás. Pánikroham esetén azonban mindig megfigyelhető a pszichés oldal jelentősége - vagyis nagyon fontos tényező ilyen esetekben a szorongás.

Mivel a legnagyobb különbség a lefolyás intenzitásában van, ezért a vérnyomást érdemes többször, nyugodt állapotban ellenőrizni, ezáltal több információt kaphatunk a tényleges állapotról. Ha a tünetek hirtelen, szinte a semmiből, nagy intenzitással jelentkeznek, és jelentős félelem vagy szorongás járul hozzá, akkor jó eséllyel pánikrohamról beszélünk. Azonban ha egynél többször, vagy visszatérően előfordul ilyen jellegű roham, mindenképpen szükséges orvosi kivizsgálást végezni, hogy megbizonyodhassunk arról, hogy a probléma nem testi eredetű.

A pánikrohamot tehát nem lehet pusztán a tünetekből, a hipertóniát pedig nem lehet pusztán egy rosszullét során, egyetlen egyszer mért magas vérnyomás értékből diagnosztizálni. A biztonságos elkülönítés alapja a tünetek és a vérnyomás együttes értékelése, ha pedig aggaszt bennünket a helyzet, javasolt az orvosi kivizsgálás.

Online Bejelentkezés

Hoffer Katalin

+36 30 294 9327

Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom u. 31.

Gyakori kérdések

1. Honnan tudhatom, hogy pánikrohamom van, vagy a magas vérnyomás okozza a rosszullétet?

• A pánikroham jellemzően hirtelen, intenzív félelemmel és testi tünetekkel jelentkezik, amelyek perceken belül tetőznek, majd fokozatosan enyhülnek. A magas vérnyomás gyakran tünetmentes, ezért a két állapotot pusztán a tünetek alapján nem lehet biztosan elkülöníteni; ehhez vérnyomásmérés és szükség esetén orvosi kivizsgálás szükséges.

2. Okozhat a pánikroham magas vérnyomást?

• Igen, pánikroham során a stresszreakció aktiválódása átmeneti vérnyomás-emelkedést és szapora szívverést válthat ki. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy az illető tartós magas vérnyomásban szenved.

3. Milyen tünetek jelentkezhetnek mindkét állapotban?

• Mindkét állapothoz társulhat szapora szívverés, emelkedett vérnyomás, szédülés és rosszullét. Légszomj és mellkasi kellemetlenség is előfordulhat, de ezek nem specifikus tünetek, ezért más egészségügyi okokat is figyelembe kell venni.

4. Hogyan ellenőrizhetem otthon, hogy valóban magas-e a vérnyomásom?

• A vérnyomást nyugalomban, megfelelő mérési technikával érdemes ellenőrizni, majd szükség esetén ismételten megmérni és az értékeket feljegyezni. Egyetlen, rosszullét közben mért magas érték nem elegendő a tartós hipertónia megállapításához, ezért visszatérő panaszok esetén orvosi vizsgálat javasolt.

5. Mikor szükséges orvoshoz fordulni pánikszerű rosszullét esetén?

• Visszatérő rosszullétek esetén fontos az orvosi kivizsgálás, hogy kizárhatók legyenek a testi okok, és szükség esetén megkezdődhessen a megfelelő kezelés. Mellkasi fájdalom, súlyos légszomj, újonnan jelentkező gyengeség, beszéd- vagy látászavar esetén azonnali sürgősségi segítséget kell kérni, különösen nagyon magas vérnyomás mellett.

Hivatkozások: 

Bladowski¹, M., Mazur¹, G., & Małyszczak, K. (2021). The relationship between panic disorder and hypertension. A review of literature. Psychiatr. Pol, 55(2), 345-361.

Whitworth, J., & Chalmers, J. (2004). World Health Organisation–International Society of Hypertension (WHO/ISH) Hypertension Guidelines. Clinical & Experimental Hypertension, 26(7/8), 747.

Filippone EJ, Naccarelli GV, Foy AJ. Controversies in Hypertension VI: Paroxysmal Hypertension. Am J Med. 2025 Oct;138(10):1330-1337. doi: 10.1016/j.amjmed.2025.04.023. Epub 2025 Apr 25. PMID: 40288729.