A fájdalmas menstruáció nem normális – Hogyan segíthet a pszichológus az endometriózison

Mi az az endometriózis?

Csak gyógyszerrel lehet javítani az endometriózison?

Az endometriózis egyenlő a meddőséggel?

Miért különösen fontos a pszichés támogatás mély és petefészek endometriózisban?

A mentális egészség befolyásolja az endometriózist?

Mi az az endometriózis?

Az endometriózis nem ritka, mégis nehezen felismerhető betegség: az ESHRE irányelve szerint világszerte legalább 190 millió nő és serdülő lány érintett endometriózisban. Az endometriózis krónikus, gyulladásos betegség, amelynek során a méhnyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül jelenik meg. Bár nem mindenki tapasztal tüneteket, az endometriózis jellegzetes problémái közé tartozik a fájdalmas menstruáció, a krónikus kismedencei fájdalom, a fájdalmas szexuális együttlét, a fáradtság és a termékenységi nehézség. Mentális egészség szempontjából azért fontos az endometriózissal foglalkozni, mert a tünetek hatással lehetnek a mindennapi aktivitásra, a munkára és tanulásra, a társas kapcsolatokra, a szexuális életre és az intimitásra és ezáltal az érzelmi jóllétre is. A termékenységgel kapcsolatos nehézségek vagy akár az attól való félelem szintén jelentős lelki terhet jelenthet, és a párkapcsolatra is hatással lehet. Az endometriózis tehát határozottan ronthatja az életminőséget. A helyzetet tovább nehezíti, hogy gyakran későn jutnak diagnózishoz az endometriózissal élő nők. Az ESHRE szerint a tünetek megjelenése és a megbízható diagnózis között átlagosan 8–12 év is eltelhet.  Ez azt jelenti, hogy sok nő éveken keresztül úgy próbál együtt élni a fájdalommal és egyéb tünetekkel, hogy közben nem feltétlenül kap magyarázatot arra, mi áll a panaszai hátterében. Ezért foglalkozunk ezzel a témával, hogy minél több nőhöz eljuthassanak az endometriózisról eddig szerzett ismereteink. A pszichológus segíthet az endometriózissal járó krónikus fájdalom, bizonytalanság és termékenységgel kapcsolatos nehézségek lelki terheinek feldolgozásában, valamint a megküzdési és önmenedzselési stratégiák kialakításában.

Csak gyógyszerrel lehet javítani az endometriózison?

Az endometriózis tünetei ezért nem mindenkinél egyformák, és a betegség kiterjedtsége sem feltétlenül mutatja meg, hogy valaki mennyire erős panaszokat él át. A változatos tünetek és a gyakran elhúzódó diagnózis miatt a felismerésben fontos szerepe van annak, hogy a visszatérő, ciklikus panaszokat komolyan vegyük, és szükség esetén orvosi kivizsgálást kezdeményezzünk. Ebben a folyamatban a pszichológus nem a betegség nőgyógyászati kezelését végzi, hanem segít menedzselni a tüneteket és az endometriózis mellett megjelenő lelki és életvezetési nehézségek feldolgozásában nyújthat támogatást. Így egy endometriózissal élő kliens esetében témaként merülhet fel például a pszichológiai konzultáción a fájdalommenedzsment, veszteségélmény, meddőségtől való aggodalom, menstruációval kapcsolatos szorongást.

Az endometriózis egyik legnehezebben kezelhető tünete a krónikus kismedencei fájdalom. Ennek hátterében nem csak az endometriózisos elváltozások állhatnak: a tartós gyulladás mellett az idegrendszer fokozott érzékenysége, az úgynevezett perifériás és centrális szenzitizáció, valamint más, egymással összefüggő folyamatok is szerepet játszhatnak. Emiatt előfordulhat, hogy a fájdalom műtétet követően is fennmarad vagy idővel visszatér, és az sem ritka, hogy a fájdalom erőssége nincs összhangban a betegség kiterjedtségével.

Ilyenkor a pszichológiai segítség célja nem az, hogy a fájdalmat megszüntesse, vagy azt sugallja, hogy a nőnek egyszerűen meg kell tanulnia elviselni azt. Egy pszichológus abban segíthet, hogy a páciens jobban megértse saját fájdalomélményét, felismerje a fájdalomhoz kapcsolódó gondolatokat és megküzdési mintázatokat, és megtalálja azokat a módszereket, amelyekkel a fájdalom ellenére is nagyobb kontrollt tud gyakorolni a mindennapi élete felett. Egy friss vizsgálat szerint a fájdalomhoz kapcsolódó katasztrofizálás és a fájdalom elkerülésére épülő megküzdés rosszabb működéssel és alacsonyabb életminőséggel járhat; ezért ezek felismerése és átdolgozása fontos pszichológiai célpont lehet. Ez nem azt jelenti, hogy a pszichológus „kezeli a fájdalmat”, vagy hogy a fájdalom pszichés eredetű lenne. Nincs elegendő bizonyíték arra, hogy egy meghatározott pszichológiai módszer önmagában csökkenti az endometriózis okozta fájdalmat. A fájdalom nem pusztán egy testi érzet, hanem összetett, testi és pszichés élmény. A WHO által is használt, az IASP definíciójára épülő megközelítés szerint a fájdalom egy kellemetlen szenzoros és emocionális élmény, amely tényleges vagy potenciális szöveti károsodáshoz kapcsolódik, illetve ahhoz hasonló. Ez tehát azt is jelenti, hogy a fájdalomélményt nem kizárólag a testi folyamatok határozzák meg: az érzelmek, a gondolatok, a figyelem és a korábbi tapasztalatok is befolyásolhatják. Éppen ezért a fájdalommenedzsmentben nem egyedül a fájdalom csökkentése vagy megszüntetése az egyetlen szempont. A pszichológiai munka segíthet abban, hogy jobban megértsd és elfogadd a fájdalomélményed, hatékonyabb megküzdési stratégiákat alakíts ki, és a fájdalom ellenére is minél inkább meg tudd őrizni életminőséged és működésed. Az endometriózis esetében ez különösen fontos, hiszen a krónikus fájdalom az élet számos területére – többek között a munkára, társas kapcsolatokra, intimitásra és lelki jóllétre – hatással lehet. 

Online Bejelentkezés

Horváth Milla

+36 30 294 9327

Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom u. 31.

Az endometriózis egyenlő a meddőséggel?

A termékenységi nehézség nemcsak a tényleges meddőség miatt okozhat szorongást: már annak tudata is megterhelő lehet, hogy a későbbi gyermekvállalás esetleg nehezített lesz, nem beszélve a sikertelen próbálkozásokról. Különösen nehézzé válhat ez akkor, amikor a gyermekvállalás az önmagunkról alkotott kép fontos részévé válik. A Facchin és munkatársai által vizsgált nők közül azoknál, akik erősen úgy gondolták, hogy az anyaság a női identitás alapvető része, illetve hogy a gyermektelen vagy infertilis nőket mások kevésbé értékelik, kedvezőtlenebb mentális egészséget találtak. A szerzők ezért azt javasolják, hogy ezeket a hiedelmeket a pszichológiai tanácsadás során érdemes feltárni, valamint ezek átkeretezésével javítható a pszichés állapot. A gyakorlatban ez például úgy néz ki, hogy a pszichológus segít szétválasztani azt, hogy „nehézségeim vannak a gyermekvállalással” attól a gondolattól, hogy „emiatt kevesebbet érek nőként”. A pszichológiai konzultációtémája lehet még a bizonytalansággal való megküzdés, a veszteségélmények feldolgozása, valamint annak átgondolása is, hogy a pár hogyan szeretne együtt haladni a kivizsgálás, a kezelések vagy akár az asszisztált reprodukció útján.

Miért különösen fontos a pszichés támogatás mély és petefészek endometriózisban?

Az ESHRE irányelve külön is kiemeli, hogy a pszichológiai támogatás fontos lehet különösen mély és petefészek-endometriózisnál. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a formák minden esetben nagyobb pszichés problémát okoznak, hanem azt, hogy az érintettek követésében a mentális hatásokat is érdemes figyelembe venni. A mély endometriózis esetében az elváltozások a hashártya alatt helyezkednek el, és érinthetik például a méh körüli szalagokat, a hüvelyt, a beleket, a húgyhólyagot vagy a húgyvezetéket. Emiatt a betegséggel való együttéléshez nemcsak a fájdalom, hanem kiszámíthatatlan vagy szervi tünetek, összetettebb és több kivizsgálás és esetenként komolyabb műtéti beavatkozások lehetősége is társulhat, amik érthetően nagyobb terhet róhatnak a páciensre az endometriózis többi típusához képest.  Egy 2025-ös tudományos áttekintés a szorongás és depresszió gyakoribb előfordulását is tárgyalja az endometriózis ezen formájában. A petefészek-endometriózis, vagyis az endometrioma másfajta bizonytalanságokat is felvethet. Az endometriózis ezen formájánál a fájdalom és a kiújulás lehetősége mellett a petefészek működésével és a későbbi termékenységgel kapcsolatos kérdések kerülnek előtérbe. Az ESHRE guideline ezért hangsúlyozza, hogy az endometrioma műtét során az esetleges petefészekkárosodást és a petefészekrezervet is figyelembe kell venni, különösen ismételt beavatkozások esetén. Ez könnyen egy olyan döntési helyzetet teremthet, amelyben a nő egyszerre próbálja mérlegelni a jelenlegi tüneteit, a kezelés kockázatait és a jövőbeli gyermekvállalás lehetőségét. Ilyenkor a pszichológus szerepe elsősorban az, hogy kísérje a nőt a döntési és alkalmazkodási folyamatban: segítsen eligazodni a félelmek, a bizonytalanság, a veszteségélmények és a különböző kezelési lehetőségekhez kapcsolódó ambivalens érzések között. A pszichológiai támogatás különösen akkor lehet fontos, amikor a testi betegség hosszú távú kérdéseket is felvet – például a gyermekvállalásról, a párkapcsolatról, a műtétekről vagy a jövő kiszámíthatóságáról. Az ESHRE éppen ezért javasolja, hogy a követés során ne kizárólag a képalkotó vizsgálatokra és a testi állapotra figyeljenek, hanem a betegség mentális hatását is mérlegeljék.

A mentális egészség befolyásolja az endometriózist?

Az endometriózis tehát nem csupán egy nőgyógyászati diagnózis, hanem egy olyan krónikus állapot, amely hosszú távon az élet számos területére hatással lehet. A testi kezelés mellett ezért fontos az érintett nő pszichés jóllétére is figyelmet fordítani: a pszichológus segíthet a fájdalommal, a bizonytalansággal, a termékenységgel kapcsolatos nehézségekkel és a betegség életvezetési következményeivel való megküzdésben. Az endometriózis kezelésében így a pszichológiai támogatás nem a nőgyógyászati ellátás helyett, hanem annak kiegészítéseként kaphat helyet – egy olyan komplex szemlélet részeként, amelyben nemcsak a betegséget, hanem az azt megélő embert is figyelembe vesszük.

GYIK

1. Az endometriózis befolyásolhatja a gyermekvállalási esélyeket? Igen. Az endometriózis összefügghet csökkent termékenységgel, ezért a gyermekvállalást tervező érintetteknél fontos a nőgyógyászati és fertilitási szempontok együttes figyelembevétele. Ugyanakkor az endometriózis diagnózisa önmagában nem jelenti azt, hogy valaki nem lehet várandós.
2. Miért lehet lelkileg is megterhelő az endometriózis? A krónikus vagy visszatérő fájdalom, a bizonytalan lefolyás, a diagnózis késése, a szexuális élet nehézségei és a gyermekvállalással kapcsolatos aggodalmak egyaránt jelentős pszichés terhet jelenthetnek. A kutatások szerint az endometriózis pszichés hatását nem kizárólag a fájdalom erőssége, hanem az egyéni betegségértelmezések és megküzdési módok is befolyásolhatják.
3. Normális, ha az endometriózis miatt félek attól, hogy nem lehet gyermekem? Igen, ez érthető reakció lehet. A kutatások szerint nemcsak a tényleges meddőség, hanem a későbbi termékenységi problémáktól való félelem („anticipált meddőség”) is összefügghet szorongással, depresszív tünetekkel és az önmagunkról alkotott kép romlásával.
4. Mikor lehet hasznos pszichológushoz fordulni endometriózis mellett? Pszichológiai segítség akkor is hasznos lehet, ha valaki úgy érzi, hogy a betegség jelentősen befolyásolja a mindennapjait, kapcsolatait, önértékelését vagy a gyermekvállalással kapcsolatos érzéseit. Különösen fontos lehet a segítség, ha tartós szorongás, lehangoltság, szégyen, társas izoláció vagy a betegséggel kapcsolatos nehéz megküzdés jelenik meg. A szakirodalom a pszichológiai támogatást az endometriózis multidiszciplináris ellátásának részeként is hangsúlyozza.
5. Segíthet-e a pszichológiai támogatás akkor is, ha a gyermekvállalás a cél? Igen. A gyermekvállalással kapcsolatos bizonytalanság és az endometriózis miatt kialakuló negatív önértékelés jelentős érzelmi terhet jelenthet. A pszichológiai munka segíthet többek között a betegséggel kapcsolatos gondolatok és félelmek feldolgozásában, a megküzdési stratégiák fejlesztésében, valamint azoknak a hiedelmeknek a felismerésében és átdolgozásában, amelyek szerint a női érték vagy identitás kizárólag az anyasághoz kapcsolódik.

HIVATKOZÁSOK

European Society of Human Reproduction and Embryology (ESHRE) Endometriosis Guideline Development Group. (2022). ESHRE guideline: Endometriosis. European Society of Human Reproduction and Embryology.

National Institute for Health and Care Excellence. (2024). Endometriosis: diagnosis and management (NICE guideline NG73). NICE.

Pszczołowska, M., Walczak, K., Kołodziejczyk, W., Kozłowska, M., Kozłowski, G., Gachowska, M., & Leszek, J. (2025). Understanding deep endometriosis: From molecular to neuropsychiatry dimension. International Journal of Molecular Sciences, 26, 839. https://doi.org/10.3390/ijms26020839

Spinoni, M., Capano, A. U., Porpora, M. G., & Grano, C. (2025). Understanding the psychological factors linking pelvic pain and health-related quality of life in endometriosis: The influence of illness representations and coping strategies. American Journal of Obstetrics & Gynecology, 233, 54.e1–54.e10. https://doi.org/10.1016/j.ajog.2024.12.027

Facchin, F., Buggio, L., Dridi, D., & Vercellini, P. (2019). A woman’s worth: The psychological impact of beliefs about motherhood, female identity and infertility on childless women with endometriosis.

La Rosa, V. L., Barra, F., Chiofalo, B., Platania, A., Di Guardo, F., Conway, F., Di Angelo Antonio, S., & Lin, L.-T. (2019). An overview on the relationship between endometriosis and infertility: The impact on sexuality and psychological well-being. Journal of Psychosomatic Obstetrics & Gynecology. https://doi.org/10.1080/0167482X.2019.1659775

Allaire, C., Bedaiwy, M. A., & Yong, P. J. (2023). Diagnosis and management of endometriosis. CMAJ, 195(10), E363–E371. https://doi.org/10.1503/cmaj.220637

Song, S. Y., Jung, Y. W., Shin, W., Park, M., Lee, G. W., Jeong, S., An, S., Kim, K., Ko, Y. B., Lee, K. H., Kang, B. H., Lee, M., & Yoo, H. J. (2023). Endometriosis-related chronic pelvic pain. Biomedicines, 11(10), 2868. https://doi.org/10.3390/biomedicines11102868