Ilyen egyszerű: az ülő életmód betegít, a mozgás gyógyít
Az elhízás-járvány a közegészségügy egyik legnagyobb kihívása, és gyakorlatilag az utolsó órákban járunk, amíg tehetünk valamit a jelenség ellen. A mozgásszegény ülő életmód és az ezzel összefüggésben megjelenő elhízás kockázatai óriási kihívást jelentenek az egészségügynek és nagy felelősséget az egyénnek. A WHO tanulmánya szerint ma évente 3.2 millió személy halálához vezet világszerte a fizikai inaktivitás! Nagy Abonyi András, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája szerint viszont a jó hír, hogy az életmód, a mozgás gyógyító hatással bír.
Nem ülésre vagyunk teremtve
Az évmilliók során kifejlődött emberi test rengeteg feladatot képes elvégezni. A vadászó-gyűjtögető életmód sokrétű mozgásformát igényelt az embertől, akinek a gyaloglás és a futás éppúgy a mindennapok része volt, mint az energia megőrzésének képessége az éhezéses időszakokban. Nyilvánvaló, hogy ma már a nyugati embernek nem kell küzdenie az ételért, ezért szinte leszokott a fizikai aktivitásról. Autóval jár, a munkáját is ülve végzi, és ennek látványos következménye elsősorban az elhízás, amely nem csak esztétikai probléma, de a cukorbetegség, és a kardiovaszkuláris betegségek melegágya.
A mozgás csökkenti a betegségek kockázatát
A mozgás javítja a közérzetet, tónusossá teszi az izomzatot és – ami nagyon fontos egy elöregedő társadalomban - megadja az idős embereknek az esélyt egy önállóbb életre. Ráadásul bizonyítottan csökkenti számos betegség kockázatát, így a szívbetegségekét, a stroke-ét, az elhízásét, a cukorbetegségét, a vastagbél- és mellrákét, és a depresszióét. – összegzi a tudnivalókat a szakember.
Ezeket az összefüggéseket érdemes sorra venni:
- Kardiovaszkuláris betegségek: az inaktív embereknek kétszer akkora esélyük van szívbetegségekre, mint aktívan mozgóknak. A mozgás ugyanakkor megelőzheti a stoke-ot, a magas vérnyomást és koleszterinszintet is csökkenti.
- Elhízás: a mozgáshiány miatt sokkal több energiát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit elégetünk. Az életkor növekedésével egyébként is növekvő testsúly a mozgással kordában tartható.
- Cukorbetegség: a korábban csak a 40 feletti korosztályt fenyegető 2-es típusú diabétesz ma már a fiatalabbakat is érinti. Kialakulására a rendszeresen közepes vagy nagy intenzitású mozgást végzőknek 30%-kal kisebb esélyük van, mint az inaktívoknak.
- Daganatos betegségek: a fizikailag aktív személyeknek 40%-kal kisebb az esélyük a vastagbélrákra, csökken a mellrák-kockázatuk, a magas intenzitású mozgás pedig hatásos lehet a prosztatarák ellen.
- Pszichés hatások: a mozgás csökkenti a depresszió esélyét, segít a stresszes való megküzdésben, a gyerekeknek jó lehetőséget ad a szociális képességek fejlesztésére, a felnőtteknek pedig javul az önértékelése a mozgás által. Ráadásul az aktivitás más, egészségtudatosabb lépésekre is sarkall, mint például az egészségesebb étkezés és a dohányzásról való lemondás.
A sportolás élvezetes is lehet
Sokak számára még a mozgás fogalma sem tisztázott pontosan. Mozogni ugyanis lehet házimunka és kertészkedés közben is, de valójában a sport lenne a kívánatos. Ettől a szótól sem kell azonban megijedni, hiszen tulajdonképpen az intenzitáson múlik a mozgásforma értéke. Egy idősebb, edzetlenebb személynek a 4-5km/órás gyaloglás is intenzív, míg egy fiatalabb, edzettnek a futás sem az. Általánosságban közepes intenzitású mozgás az, amikor kimelegszünk, szaporán vesszük a levegőt és a nyugalmi szívverésszámunk 50-60%-kal nő. Ez egy kevésbé fitt embernél egy tempós gyaloglás. Az ajánlásokban legalább ez az intenzitás szerepel. Magas intenzitásnak nevezzük, ha izzadunk, és már majdnem kifogyunk a levegőből, a nyugalmi pulzus 70-80%-kal nő.
A rendszeres mozgásprogram kialakításához feltétlenül kérjünk tanácsot orvostól, ha bármiféle szervi problémánk, túlsúlyunk vagy magas vérnyomásunk van. Ha egészségesek vagyunk, a mozgásterapeuta adhat személyre szabott fittségi edzést, valamint életmódprogramot a kezünkbe, adottságaink, egészségi állapotunk, fittségi szintünk és céljaink maximális figyelembevételével.
- Az ideális mozgásforma megtalálásánál az egyik legfontosabb szempont, hogy olyasmit válasszunk, amit kedvvel tudunk végezni, és ami beilleszthető a mindennapjainkba. Ez utóbbi tényező jelentősége abban áll, hogy ne tudjunk az időhiányra hivatkozva kibújni a mozgás alól - tanácsolja Nagy Abonyi András, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája. - Ha valódi mozgásprogramot dolgozunk ki, annak tartalmaznia kell az öt legfontosabb komponenst: a fizikai aktivitás típusát, az intenzitását, az időtartamát, a gyakoriságát és azt, hogyan lehet megvalósítani a fokozatosságot az edzésekben. A nagy izomcsoportokat megmozgató, dinamikus jellegű mozgásformáknak általában az egész szervezetre nézve pozitív hatása van, ilyen lehet a kezdőknek is ajánlható gyaloglás, kocogás, futás, evezés, úszás, kerékpározás. Ezeknél a mozgásformáknál az intenzitás egy pulzusmérő óra segítségével nagyon jól kontrollálható. A lényeg az elhatározás, hiszen a változások egész biztosan meggyőznek majd minket arról, hogy érdemes az aktív életet választani.
Forrás: Életmód Orvosi Központ (www.eletmodorvosikozpont.hu)
