Reflux diéta

Reflux diéta

Szerző: Életmód Orvosi Központ Létrehozás ideje: 2024.01.23 Utolsó módosítás: 2024.05.22

A reflux betegség a nyelőcsövet és a gyomorszájat érintő krónikus emésztőszervrendszeri megbetegedés, ahol a nyelőcső alsó záróizmának gyengesége miatt a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe és fájdalmas tüneteket okoz. A reflux a felnőtt lakosság hozzávetőlegesen 14%-át érinti világszerte. A reflux betegség egyik legfőbb kezelési útja a megfelelő és egyénre szabott életmódterápia, amelynek részeként a reflux diéta segítséget nyújt a tünetek enyhülésében. A reflux diétában fontos szerepet kap a zöldségek és kevésbé savas gyümölcsök, továbbá a teljes értékű gabonafélék fogyasztása, az alacsony zsírtartalmú élelmiszerek előtérbe helyezése. Fontos a naponta többszöri, kisebb étkezés beiktatása, de a folyamatos nassolás kerülése, valamint a nyelőcső irritációját okozó anyagok, mint az alkohol, a kávé, a csokoládé vagy a szénsavas üdítőitalok mellőzése az étrendből. A reflux diéta, mint táplálkozásterápia bizonyítottan hatékony a reflux betegség kezelését tekintve.

Testsúly szerepe a reflux diétában

Étkezések változtatása a reflux diétában

Tápanyagok a reflux étrendben

Előnyös élelmiszerek a reflux diétában

Amit ne válassz a reflux diétában

 

A szakmai irányelvek alapján a reflux betegség kezelését tekintve kiemelkedően fontos a megfelelő étrend és táplálkozásterápia követése, aminek összeállításában személyre szabott módon dietetikus szakember tud segíteni.

Mire szükséges figyelni a reflux diéta követésénél?

Testtömeg rendezése, normál BMI elérése a reflux diéta folytatásakor

Több tanulmány is alátámasztotta, hogy a reflux betegség kialakulásában és a tünetek súlyosbodásában a túlsúly és az elhízás meghatározó szerepet tölt be. A többlettestömeg és akár az ennek következtében kialakuló túlsúly, elhízás és a 2-es típusú cukorbetegségnek a hatására kialakuló megnövekedett hasűri nyomás erős nyomást gyakorol a rekeszizomra, ami következményesen a nyelőcső alsó záróizmát, a LES-t gyengítheti. Az elhízás tartósan gyengíti a záróizmot, aminek következtében gyakori a hiatussérv előfordulása. Emellett a zsírszövet ösztrogénválasza is szerepet játszhat a LES gyengülésében. Egy tanulmány a gyakori GERD-tünetek 40%-os csökkenését dokumentálta azoknál a nőknél, akik a kontrollcsoporthoz képest 3,5 vagy annál nagyobb mértékben csökkentették BMI-jüket, de több vizsgálat is számot ad a normál BMI szerepéről a reflux tüneteinek enyhülésében.

Étkezések a reflux diétában

Ételadagok mérete és az étkezések időzítése a reflux diétában

A reflux diétában a reflux menedzsment része az ételadagok csökkentése, az étkezések időzítése és az étkezések makrotápanyag összetételének helyes megvalósítása. Fontos tudni, hogy általában 4 óráig is eltarthat, amíg a szilárd étkezés 90%-a kijut a gyomorból. Az étkezések méretének csökkentése, az egyszerű cukrok fogyasztásának és a késő esti étkezésnek a mellőzése segít a reflux tüneteinek enyhítésében. A lassú étkezési szokások kialakítása szintén olyan lehetséges életmódbeli változtatást jelent, amely segíti a reflux kezelését, ezáltal egészségesebb életmód érhető el.

Rendszerezett étkezések és az energiasűrűség szerepe a reflux diétában

A rendszertelen táplálkozás, az étkezések kihagyása, ennek következtében pedig az egyszerre nagyobb mennyiségű étel fogyasztása fokozza a reflux tüneteit. Kimutatták, hogy számottevően erőteljesebben jelentkeznek a reflux tünetei, ha az ételt 5 perc alatt fogyasztjuk el, mintha hoszabb időt hagynánk az étkezésre és 30 perc alatt, lassan, megfontoltan étkeznénk. A rendszeres, kisebb mennyiségű étkezések elengedhetetlenek a reflux diétában, ugyanakkor itt nem folyamatos nassolásról van szó. Fontos megemlíteni, hogy a nagy volumenű, magas kalóriatartalommal rendelkező ételek fokozzák a gyomornedv elválasztását, ami hozzájárulhat a reflux tüneteinek súlyosbodásához. A kutatások alapján a magasabb energiasűrűségű ételek rendszeres fogyasztása következményesen fokozhatja a reflux tüneteit, míg a gyakoribb, kisebb volumenű és energiasűrűségű ételek csökkentik a tünetek előfordulását.

Energiát adó tápanyagok a reflux diétában

Szénhidrátok szerepe a reflux étrendjében

A szénhidrátok elsődleges energiaforrásként szolgálnak a szervezet számára, ugyanis ebből a makrotápanyagból nyerjük legkönnyebben az energiát. A szénhidrátokat a reflux diéta esetén célszerű összetett szénhidrátok formájában (pl. teljes kiőrlésű pékáru, hüvelyesek, barna köretek, magas rosttartalmú élelmiszerek, stb.) fogyasztani, ugyanis az egyszerű szénhidrátokat tartalmazó élelmiszerek (pl. fehérlisztből készült pékáruk, fehér rizs, burgonya, fehér tészta, hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek, stb.) a szervezetben történő emésztődés során ozmotikus hatást keltenek a gyomor-bélrendszerben, ami nyomást gyakorolhat a nyelőcső záróizmára és csökkentheti annak tónusát. Éppen ezért fontos, hogy a reflux diéta részeként előnyben részesítsük a magas rosttartalmú, összetettebb szénhidrátokat tartalmazó élelmiszereket, amik az egyszerű szénhidrátokkal ellentétes hatást gyakorolnak a gyomor-bélrendszerre nézve és alacsonyabb energiasűrűségűek, mint a finomított szénhidrátokat tartalmazó élelmiszerek.

Zsírok a reflux diétában

A zsír a legenergiadúsabb makrotápanyag. A zsírok három típusa közé sorolhatók a telített zsírok, az egyszeresen telített zsírok és többszörösen telítetlen zsírok. A zsírok hosszú szénláncú molekulákból (zsírsavakból) épülnek fel, amelyek emésztése igen hosszú időt vesz igénybe. A gyomorban való hosszabb tartózkodási idő már önmagában negatívan hathat a nyelőcső alsó záróizmának nyomását tekintve, ugyanakkor az emésztés során kibocsátott epesók gyomorba, majd nyelőcsőbe történő visszaáramlása irritációt okozhatnak a nyelőcső nyálkahártyájában, valamint a CCK-PZ (kolecisztokinin-pankreozimin) hormon elválasztás miatt a nyelőcső tónusa is gyengülhet. Éppen ezért reflux betegség esetén fontos az alacsony zsírtartalmú étrend követése és a magas zsírtartalmú ételek kerülése.

Gyakorlati szempontból fontos a bő zsírban sült élelmiszereket (pl. rántott ételek, sült krumpli, fánk, lángos, stb.), valamint a zsírosabb élelmiszerek (pl. zsíros húsok, felvágottak, sajtok, pesztó, tejföl, tejszín, stb.) kerülése és inkább a növényi zsiradékok előtérbe helyezése (pl. olívaolaj, magolajok, olajos magvak, diófélék, avokádó, stb.).

A zsírbevitel csökkentésére több módszer is rendelkezésre áll:

  • látható zsír eltávolítása a húsokról, felvágottakról
  • zsírszegény hőkezelési módok alkalmazása: kerámia/teflon serpenyőben sütés, római tálban sütés, sütőzacskóban sütés, főzés, párolás
  • zsírszegény sűrítési módszerek: habarás, saját anyagával, esetleg burgonyával sűrítés.

Fehérjeforrások a reflux diétában

A fehérjék aminosavakból állnak, és a szervezet fő nitrogénforrását jelentik. Beszélhetünk teljes értékű fehérjeforrásokról (pl. állati eredetű fehérjeforrások), amelyek az összes esszenciális aminosavat tartalmazzák a megfelelő mértékben és arányban, illetve nem teljes értékű fehérjeforrásokról (pl. növényi eredetű fehérjeforrások), amelyek nem tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat vagy nem a megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák azokat.

Mindkét fehérjeforrást szükséges bevinni a nap folyamán fele-fele arányban. A tanulmányok alapján a fehérjebevitel következményesen növeli a nyelőcső alsó záróizmának nyomását, ebből kifolyólag célszerű a fehérjebevitelre hangsúlyt fektetni. A fehérjeforrások közül kiemelendők a sovány tejtermékek (sovány túró, sajt, joghurt, kefir), a zsírszegény húsok és felvágottak (pl. csirkemell, pulykamell, sertéskaraj, sertéscomb), a halak (pl. afrikai harcsa, tonhal, stb.), valamint a tojás. A növényi fehérjeforrások közül a hüvelyeseket és a belőlük készült ételeket (pl. humusz, lencsefasírt, tofu, stb.), az olajos magvakat és a dióféléket, valamint a gabonaféléket és a fehérjéikből készült ételeket (pl. szejtán) érdemes kiemelni. Ezeknek a fehérjeforrásoknak a változatos fogyasztása segíti a reflux tüneteinek enyhülését, ugyanakkor fontos kerülni az egyszerre nagyobb mennyiségű fehérjebevitelt, mert erős nyomást helyezhet a nyelőcső alsó záróizmára.

Zöldségek és gyümölcsök fogyasztása a reflux diéta részeként

Több kutatás bizonyította, hogy a rendszeres zöldség és kevésbé savas gyümölcs fogyasztása segít a reflux tüneteinek enyhítésében. A szakmai irányelvek szerint fontos naponta legalább 4-5 adag kevésbé savas zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani. Egy adag felel meg 1 db kisebb ökölnyi méretű almának vagy egy 1 db paprikának. A savasabb gyümölcsöket, mint a citrusfélék (narancs, citrom, lime, grapefruit, mandarin) és zöldségeket, pl. paradicsom, erős paprika (pl. chili, jalapeno), valamint a savanyított zöldségeket fontos kerülni a reflux diétában, ugyanis irritációt okozhatnak a nyelőcsőben. A többi zöldség és gyümölcs bizonyítottan csökkenti a reflux tüneteit, ugyanis csökkentik az ételek energiasűrűségét és javítják az emésztés folyamatát. A zöldségek frissen, esetleg főzve vagy párolva, rakott vagy töltött ételek részeként, főzelékek vagy krémlevesek formájában vagy zöldségfasírtként. A gyümölcsök jól megállják a helyüket frissen némi olajos mag vagy dióféle kíséretében vagy főzve, párolva szintén fogyaszthatók.

Mediterrán étrend szerepe

Összességében azt találták, hogy a mediterrán étrend, mint a reflux diéta egy alternatívája számottevő szerepet játszik a reflux betegség kezelésében, ugyanis promotálja a nagy mennyiségű zöldség, gyümölcs és teljes értékű gabonafélék fogyasztását, jó minőségű növényi olajokat ajánl és szerepet játszik a túlsúly és elhízás csökkentésében is. Mindezek mellett nem ajánlja a szénsavas üdítőitalok, hozzáadott cukor- vagy akár magas zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztását, a folyamatos nassolást és a túlzott alkoholbevitelt.

Funkcionális élelmiszerek szerepe a reflux diétában

A funkcionális élelmiszerek olyan természetes élelmiszerek, amelyekhez olyan összetevőkkel rendelkeznek vagy adtak hozzá, amik pozitív hatással lehetnek az egészségi állapotra nézve. A funkcionális élelmiszerek manapság egyre népszerűbbek, ugyanis a lakosság érdeklődése nő az egészségtudatosabb élelmiszerek iránt. Ezek az élelmiszerek nagy figyelemnek örvendenek, ugyanis egészségügyi előnyöket kínálhatnak, csökkentik a krónikus betegségek kockázatát és javítják az általános fizikai és mentális jólétet, azaz hozzájárulnak az egészséges életmód folytatásához.

A funkcionális élelmiszerek vitaminokkal, ásványi anyagokkal, rostokkal, antioxidánsokkal és egyéb bioaktív vegyületekkel rendelkező vagy dúsított élelmiszerek, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy kisebb mennyiségek fogyasztása mellett is kielégítsék tápanyagszükségletüket, mégis természetes alapanyagokról van szó. A funkcionális élelmiszerek fogyasztása a reflux diétában is előnyös lehet, ugyanis szerepet játszanak a tünetek enyhítésében és javítják a teljes emésztőszervrendszer működését.

Milyen előnyei lehetnek a funkcionális élelmiszereknek a reflux diétában?

Csökkentik a gyomorsav túlzott mértékű elválasztását

  • A rostban gazdag élelmiszerek, például a teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek (különösen a zöld leveles zöldségek, például a spenót, a brokkoli, a kelkáposzta, a spárga és a kelbimbó) és hüvelyesek fogyasztása elősegítheti az egészséges emésztést.
  • Az Aloe Vera juice formájában történő kis mennyiségű fogyasztása étkezés előtt csökkentheti a savas reflux tüneteit.
  • A joghurt, ha nem túl savanyú, jótékonyan hat a savas refluxra a benne lévő probiotikumok miatt, amelyek segítik a bélműködés normalizálását, továbbá a joghurt fehérjét biztosít, és segít enyhíteni a gyomorpanaszokat, gyakran hűsítő érzést biztosít.
  • Az alacsony zsírtartalmú vagy sovány fehérjeforrások, mint a bőr nélküli baromfi, a hal és a tofu segíthetnek a tünetek minimalizálásában.
  • A zab magas rosttartalmú, ami segít szabályozni az emésztést és csökkenti a savas reflux tüneteit. A zabkása jól tolerálható és nyugtató hatást gyakorol a gyomornyálkahártyára.
  • A banán alacsony savtartalmú ételnek számít, ami hozzájárulhat a tünetek enyhüléséhez. A banán lúgos és gazdag pektinben, egy olyan oldható rostban, amely segít az étel megfelelő áramlását fenntartani az emésztőrendszeren keresztül, így megakadályozza az étel hosszabb ideig tartó pangását a gyomorban, ami segít korlátozni a savtermelést és csökkenti a savasodás valószínűségét.
  • A mandula, illetve egyéb diófélék és olajos magvak, jó forrása az egészséges zsíroknak, a savelválasztás mértékét csökkentik.
  • A gyömbért hagyományosan gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt használják, ami segíthet a gyomorsavtermelés gátlásában.

Nyugtató és védő hatást gyakorolnak a nyelőcsőre

  • A nyákosabb élelmiszerek, mint a zabkása, a smoothiek, krémek, magas pektintartalmú gyümölcsök (pl. szilva vagy almapüré) gélszerű bevonatot képezhet a nyelőcső nyálkahártyáján. Ez a bevonat gátként hat a savval szemben, csökkentve a kellemetlen érzést és a gyulladást.

Emésztés javítása

  • A probiotikumokban gazdag élelmiszerek, mint pl. a joghurtban vagy az erjesztett élelmiszerek, elősegítik a bélbaktériumok egészséges egyensúlyát, ezáltal segítik az emésztést.
  • A rostban gazdag élelmiszerek, például a teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek segítik a megfelelő bélmozgást és megelőzik a székrekedést, amely hozzájárulhat a reflux tüneteihez.

Gyulladás csökkentő hatás

  • A kurkuma kurkumint tartalmaz, egy erős gyulladáscsökkentő hatású vegyületet, ezért a kurkuma vagy kurkumin-kiegészítők fogyasztása segíthet csökkenteni a nyelőcső és a gyomornyálkahártya gyulladását.
  • Az omega-3 zsírsavakban gazdag élelmiszerek, mint például a zsíros halak (pl. lazac) vagy a lenmag, szintén segíthetnek a gyulladás csökkentésében.
  • A kamillatea nyugtató hatása révén csökkenti a gyulladás mértékét. Ezt különösen akkor figyelték meg, amikor a kamillateát étkezés után vagy lefekvés előtt fogyasztották.
  • A gyömbér természetes gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. Megfigyelték, hogy csökkentheti a gyomorégési epizódok gyakoriságát és súlyosságát. A gyömbér fogyasztható gyömbérteaként, turmixokhoz adva vagy főzéshez használva. A gyömbér illóolajának gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása a gyomor-bélrendszer gyulladásos betegségeinek kezelésében kifejezett.

    Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Mit ne válasszunk a reflux diétában?

A magas zsírtartalmú, bő zsírban sült, valamint a túlzottan fűszeres, magas cukortartalmú ételek fokozhatják a reflux tüneteit. A magas zsírtartalmú ételek, az alkohol, a csokoládé, a kávé és a szénsavas italok csökkenthetik a nyelőcső záróizomzatának nyomását és növelhetik a savnak való kitettséget. Egy szénsavas üdítőitalokkal kapcsolatos kutatásban bizonyították, hogy a napi 4 pohárnál több szénsavas üdítőitalt fogyasztók esetében hatványozottabban gyakoribb volt a reflux tüneteinek előfordulása, mint azoknál, akik 4 pohárnál kevesebbet fogyasztottak. A kakaó és a kávé fogyasztása elsősorban metilxantin tartalmuk miatt nem ajánlott, ami a LES elernyedését okozhatja. Ezen kívül a kávé fokozza a gyomorsav termelődését, ami hozzájárulhat a reflux kialakulásához. Természetesen a kávé fogyasztása az egyéni toleranciaszint függvénye, amit egyéni szinten szükséges kitapasztalni. A fűszeres, csípős ételeket szintén különösen fontos megemlíteni, ugyanis a kapszaicin következményesen a LES elernyedését okozhatja.

A kutatások alapján 6 adag kávé, tea és szóda fogyasztása a napi 0 adaghoz képest fokozott reflux tüneteket okozott. Ezzel szemben a tej és a gyümölcslé nem járt együtt a reflux tüneteinek fokozódásával, annak ellenére, hogy ezek közül néhány ital savas jellegű. A kávé, tea és szóda 2 adag vízzel való helyettesítése a reflux tüneteinek csökkenésével járt, ami arra utal, hogy a vízzel való helyettesítése ezeknek az italoknak a helyettesítésére hasznos lehet a reflux kezelésében.

Összefoglalásként, amit javasolnak a reflux étrendi kezelését tekintve:

  • testtömeg rendezése, normál BMI elérése
  • zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonák gyakori fogyasztása
  • alacsony zsírtartalmú élelmiszerek előtérbe helyezése
  • alkoholbevitel, kávéfogyasztás, szénsavas üdítőitalok csökkentése, ugyanis ezek irritációt okozhatnak a nyelőcső nyálkahártyáján
  • gyakori, kisebb mennyiségű ételek fogyasztása, étkezések rendszerezése
  • alvás előtt 3 órával enni utoljára
  • lassú megfontolt étkezések folytatása
  • nassolgatás, folyamatos étkezés csökkentése
  • kávé és csokoládé gyakori fogyasztásának csökkentése

Ezeknek az életmódbeli alapelveknek a betartása bizonyítottan segíti a reflux tüneteinek enyhülését, ezáltal az egyén életminősége nagyban javulhat. Emellett fontos megfontolni a reflux tüneteinek enyhülését segítő funkcionális élelmiszerek fogyasztását is. Ezek az élelmiszerek szintén helyet foglalhatnak a reflux diéta ételei között.

Téma szakértői

Czakó Bettina

Czakó Bettina

Dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember MSc

Tovább
Varga Dóra

Varga Dóra

Vezető dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi Szakember MSc

Tovább
Vajdovich Dorottya

Vajdovich Dorottya

dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi Szakember MSc

Tovább

Források:

Ahuja, A., Pelton, M., Raval, S., & Kesavarapu, K. (2023). Role of nutrition in gastroesophageal reflux, irritable bowel syndrome, Celiac disease, and inflammatory bowel disease. Gastro Hep Advances2(6), 860–872. https://doi.org/10.1016/j.gastha.2023.06.010

Bischoff, S. C., Barazzoni, R., Busetto, L., Campmans-Kuijpers, M. J. E., Cardinale, V., Chermesh, I., Eshraghian, A., Kani, H. T., Khannoussi, W., Lacaze, L., León‐Sanz, M., Mendive, J. M., Müller, M., Ockenga, J., Tacke, F., Thorell, A., Bender, D. V., Weimann, A., & Cuerda, C. (2022). European guideline on obesity care in patients with gastrointestinal and liver diseases – Joint ESPEN/UEG guideline. Clinical Nutrition41(10), 2364–2405. https://doi.org/10.1016/j.clnu.2022.07.003

Duncan, D. R., Larson, K., & Rosen, R. (2019). Clinical aspects of thickeners for pediatric gastroesophageal reflux and oropharyngeal dysphagia. Current Gastroenterology Reports21(7). https://doi.org/10.1007/s11894-019-0697-2

Fox, M., & Gyawali, C. P. (2023). Dietary factors involved in GERD management. Best Practice & Research in Clinical Gastroenterology62–63, 101826. https://doi.org/10.1016/j.bpg.2023.101826

Katz, P. O., Dunbar, K. B., Schnoll–Sussman, F., Greer, K. B., Yadlapati, R., & Spechler, S. J. (2021b). ACG Clinical Guideline for the Diagnosis and Management of Gastroesophageal Reflux Disease. The American Journal of Gastroenterology117(1), 27–56. https://doi.org/10.14309/ajg.0000000000001538

Kubo, A., Block, G., Quesenberry, C. P., Buffler, P. A., & Corley, D. A. (2014). Dietary guideline adherence for gastroesophageal reflux disease. BMC Gastroenterology14(1). https://doi.org/10.1186/1471-230x-14-144

Herdiana, Y. (2023). Functional food in relation to gastroesophageal reflux disease (GERD). Nutrients15(16), 3583. https://doi.org/10.3390/nu15163583

Montoro, M. (2022b). Dietary and nutritional support in gastrointestinal diseases of the upper gastrointestinal tract (I): esophagus. Nutrients14(22), 4819. https://doi.org/10.3390/nu14224819

Newberry, C., & Lynch, K. L. (2019b). The role of diet in the development and management of gastroesophageal reflux disease: why we feel the burn. Journal of Thoracic Disease11(S12), S1594–S1601. https://doi.org/10.21037/jtd.2019.06.42

Sasankan, P., & Thota, P. N. (2022). Evaluation and management of gastroesophageal reflux disease: A brief look at the updated guidelines. PubMed89(12), 700–703. https://doi.org/10.3949/ccjm.89a.22059

Zhang, M., Hou, Z., Huang, Z., Chen, X., & Liu, F. (2021b). Dietary and lifestyle factors related to gastroesophageal reflux disease: a Systematic review. Therapeutics and Clinical Risk ManagementVolume 17, 305–323. https://doi.org/10.2147/tcrm.s296680