Cukorbetegség diéta

Cukorbetegség diéta

Szerző: Életmód Orvosi Központ Létrehozás ideje: 2023.12.01 Utolsó módosítás: 2023.12.11

A táplálkozásterápia – ami az életmódterápia – a cukorbetegség kezelésének alapvető része, ugyanis egy megfelelően összeállított személyre szabott cukorbeteg étrend segíti a glikémiás kontrollt, valamint csökkenti a cukorbetegséghez gyakran társuló krónikus nem fertőző megbetegedések (pl. szív- és érrendszeri megbetegedés, elhízás, metabolikus szindróma) kockázatát. A vizsgálatok alapján az 1-es típusú cukorbetegség megfelelő orvosi táplálkozásterápiával kezelve 1,0-1,9%-ban csökkentette a HbA1c-értéket, míg a 2-es típusú cukorbetegség esetében 0,5-2%-ban. A cukorbetegség diéta nagy hangsúlyt fektet a szénhidrátszámolásra, valamint a szénhidrátok felszívódásának egyenletessé tételére.  A cukorbetegség diéta alapvető elemei a teljes értékű, magas rosttartalmú gabonafélék, friss zöldségek, hüvelyesek, fehérjetartalmú élelmiszerek, növényi olajok. A változatos és kiegyensúlyozott táplálkozás bizonyítottan segíti a cukoranyagcsere javulását és az egészséges életmód folytatását.

Szénhidráttípusok

Szénhidrátfelszívódás lassítása

Cukorbetegség diéta: szénhidrátszámolás

Édesítőszerek a cukorbetegség diétában

Rostbevitel növelése

 

Cukorbetegség diéta alapelvei

Szénhidráttípusok a cukorbetegség diétában

A legfrissebb szakmai irányelvek azt javasolják, hogy legyen egészséges táplálkozási minta, nem túlzottan magas szénhidráttartalmú étrend (45-50 E%), mint például a mediterrán típusú étrend hatékony lehet. A szakmai irányelvek szerint nincs ideális energia, szénhidrát, fehérje és zsír arány, a leghatékonyabb minden esetben a dietetikus szakember által összeállított egyénre szabott étrend követése. Ugyan nincs egységesen meghatározott szénhidrátbeviteli mennyiség a cukorbetegség diétájában, nem mindegy azonban, milyen típusú szénhidrátokat visz be a páciens és, hogy a különböző szénhidráttípusoknak milyen hatása van.

Az étrendi szénhidrátforrásokat két nagyobb csoportra lehet osztani: lassan felszívódó szénhidrátokra és gyorsan felszívódó szénhidrátokra.

Lassan felszívódó szénhidrátok

Gyorsan felszívódó szénhidrátok

teljes kiőrlésű kenyér, teljes kiőrlésű pékáruk, rozskenyér, Graham kenyér, purpur kenyér, stb.

fehér kenyér, fehér pékáruk, kalács, croissant, stb.

teljes értékű gabonafélék: barna rizs, bulgur, köles, hajdina, quinoa, zabpehely, teljes kiőrlésű tészta, hüvelyesekből készült tészták

hántolt gabonafélék: fehér rizs, jázmin rizs, fehér tészta, burgonya, édesburgonya

teljes kiőrlésű búzaliszt, teljes kiőrlésű rozsliszt, zabliszt, zabpehelyliszt, Graham liszt, teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt, barnarizs liszt

BL55 finomliszt, BL80 kenyérliszt, rétesliszt, fehérrizs liszt, kukoricaliszt

alacsony cukortartalmú zöldségek (legtöbb zöldség), hüvelyesek

Gyümölcsök, magas cukortartalmú zöldségek (pl. édes paradicsom, kaliforniai paprika, kukorica)

magas rosttartalmú keksz, korpás keksz, teljes kiőrlésű hozzáadott cukormentes zabkeksz, teljes kiőrlésű ropi/ ropogós lapok

extrudált kenyér, puffasztott rizs, puffasztott búza, kölesgolyó, fehérlisztes ropi

túró, sajtok, tejszín, tejföl, görög joghurt, skyr

tej, laktózmentes tej, joghurt, kefir

kókuszital, mandulaital

rizsital, zabital

víz, tea, kávé

hozzáadott cukrot tartalmazó üdítők, gyümölcslevek (100%-os is), turmixok

min. 85%-os kakaótartalmú étcsokoládé

édességek, kekszek, csokoládé, hozzáadott cukrot tartalmazó joghurtok, tejes italok, stb.

A gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek gyors és kiugró vércukorszint emelkedést okoznak, amit ezt követően gyors inzulinszint emelkedés követne. Cukorbetegségben a nem megfelelő inzulinválasz miatt fontos, hogy elkerüljük a kiugró vércukorszint értékeket, ugyanis már nem képes a szervezet (hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei) megfelelő mennyiségű inzulint előállítani és kibocsátani, ami a vércukorszintet csökkentené. A tartósan magas a vércukorszintet különböző súlyos egészségügyi probléma követheti, ugyanis a cukor lerakódhat az erek falában és károsíthatja a szöveteket (pl. diabéteszes láb, diabéteszes nefropátia, diabéteszes retinopátia).

Éppen ezért fontos, hogy a vércukorszint ne legyen kiugróan magad és ne emelkedjen gyorsan, ugyanis nem képes az inzulinszint ezt követni. Annak érdekében, hogy egyenletes legyen a vércukorszint és tapasztaljunk kiugró vércukorértékeket, fontos előtérbe helyezni a lassan felszívódó szénhidrátforrásokat (lsd.: táblázatban). A lassan felszívódó szénhidrátforrások ugyanis tovább tartózkodnak a bélrendszerben, az emésztőenzimek nehezebben férnek hozzá a szénhidrátmolekulákhoz és emiatt lassabban, elnyújtottan szívódnak fel a véráramba, ami egyenletes vércukorszintet fog eredményezni.

Szénhidrátok felszívódását befolyásoló tényezők

Glikémiás index

A glikémiás index olyan (százalékos) érték, ami a szénhidráttartalmú élelmiszerek vércukorszint emelő képességét mutatja a szőlőcukorhoz (glükóz, legkisebb egyszerű cukormolekula) viszonyítva. Amennyiben magas egy szénhidráttartalmú élelmiszer glikémiás indexe, úgy gyorsan és kiugróan fogja a vércukoszintet megemelni (pl. banán, burgonya), míg az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek egyenletes vércukorszint emelkedést okoznak (pl. hüvelyesek, zöldségek).

Fontos megemlíteni, hogy a legfrissebb szakmai irányelvek már nem helyeznek nagy hangsúlyt a glikémiás index pontos értékének meghatározására a cukorbetegség diéta követését tekintve, a szénhidrátfelszívódás mértéke ugyanis több tényezőtől is függ (pl. életkor, gyulladások, betegségek megléte, fizikai aktivitás, napszak, utolsó étkezés óta eltelt idő, legutóbbi étkezés jellege, hidratáltság, stb.), sokkal inkább hangsúlyozzák a szénhidrátfelszívódás lassítására való odafigyelést. Egyes élelmiszerek, konyhatechnológiai eljárások segíthetnek a szénhidrátfelszívódás lassításában, míg mások gyorsíthatják azt.

Szénhidrátfelszívódást lassítja

Szénhidrátfelszívódást gyorsítja

rostforrás: teljes értékű gabonafélék, zöldségek, hüvelyesek, teljes kiőrlésű pékáruk, magas rosttartalmú hozzáadott cukormentes kekszek, útifűmaghéj, zabkorpa, chiamag, olajos magvak, diófélék

élelmiszeripari eljárás: gabonapelyhek, extrudált kenyerek, puffasztott élelmiszerek, hántolt gabonák

fehérjeforrás: tejtermékek (túró, sajtok, skyr, cottage cheese), halak, húsok, tojás, hüvelyesek, olajos magvak

konyhatechnológia: turmixok, smoothiek, préselt, centrifugált gyümölcslevek, aprított gyümölcsök

zsiradékok: olívaolaj, magolajok (pl. tökmagolaj), sajtok, görög joghurt, tejszín, tejföl, avokádó, diófélék, olajos magvak)

gyümölcslevek, zöldséglevek hígított állapotban

amilóz típusú keményítő: basmati rizs, durumbúza (pl. durumtészta)

 

nem teljes hőkezelés: al dente tészta, keményebbre főtt rizs, zabkása

 

retrográd keményítő: főtt tészta, főtt burgonya, főtt visszahűtve (pl. tésztasaláta)

 

szerves savak: almaecet, ecetes uborka

 

 

Példa a szénhidrátfelszívódás lassítására, így a vércukorszint egyenletessé tételére zabkása példán keresztül a képen látható.

Szénhidrátmennyiségek és szénhidrátszámolás a cukorbetegség diétában

Szénhidrátmennyiségek

Bár a szakmai irányelvek nem emelik ki a pontos szénhidrátbevitel szükségességét a cukorbetegség diéta alapelvei között, ugyanis nincs egységes javasolható mennyiség, a szénhidrátszükséglet egyénenként változó és számos tényezőtől függ a nap folyamán, mint pl. fizikai aktivitás mértéke, alvás mennyisége, beadott inzulin/ vércukorszint csökkentő gyógyszer adagja, stb.. Amit kimondanak a szakmai irányelvek az az, hogy az étrendet a cukorbetegség diétájában jártas dietetikus szakember határozza meg egyénre szabottan a cukorbetegségben szenvedő páciens számára, de szoros együttműködésben dolgozzon a diabetológus kezelőorvossal. Az étrendben számolt szénhidrát információt ad a szénhidrátbevitelről, hogy esetlegesen a későbbiekben lehetőség legyen annak változtatására.

A szénhidrátszámolásban nagy segítség lehet a különböző, gyakran fogyasztott élelmiszerek szénhidráttartalmának megismerése a konyhai mértékek szerint. Elsőkörben érdemes listát írni a gyakran fogyasztott élelmiszerekről, majd egyszer lemérni mérlegen a konyhai mértékek szerint és feljegyezni. Ehhez segítségül szolgálhat a konyhai mérleg.

Ebben az alábbi táblázat nyújt segítséget:

Szénhidrátszámolás a gyakorlatban a cukorbetegség diéta alapelveit figyelembe véve

  1. Napi szénhidrátszükséglet meghatározása, pl. 170 g.
  2. Étkezések szénhidrátmennyiségének meghatározása, felosztása:
    • 170 g szénhidrátszükséglet esetén például:
  • Reggeli: 35 g szénhidrát
  • Tízórai: 20 g szénhidrát
  • Ebéd: 55 g szénhidrát
  • Uzsonna: 20 g szénhidrát
  • Vacsora: 40 g szénhidrát
  1. Tápanyagszámoló rendszerbe való bejelentkezés --> online változatok nagy adatbázissal rendelkeznek.
  2. Élelmiszerek tápanyagtáblázatának ellenőrzése a csomagoláson, a kedvenc termékek csomagolásának lefotózása, összegyűjtése.
  3. Étkezések megtervezése, alapanyagok beszerzése.
    • Például: ebéd (50 g szénhidrát) --> roston sült csirkemell főtt bulgurral és jégsalátával
  4. Szénhidráttartalmú alapanyagok lemérése:
    • szénhidrátköretek, gabonafélék szárazon történő lemérése (pl. nyers rizs, bulgur, zabpehely, burgonya, stb.)
      • ez azért fontos, mert a köretek sok vizet szívhatnak fel főzés során, ami eltolhatja a tényleges szénhidráttartalmat. Az sem mindegy, hogy mennyi ideig főzzük az adott alapanyagot.
      • Például: bulgur --> 60 g szárazon bemérve
    • zöldségek, gyümölcsök megpucolása, magházuk eltávolítása, majd lemérése
      • Például: saláta esetében kb. 120 g-ot mértünk be jelen esetben
  5. Ételek pontos mennyiségének felvitele a tápanyagszámoló rendszerbe, ami kiszámítja azok szénhidráttartalmát, valamint egyéb tápanyag- (fehérje, zsír) és energiatartalmát.
    • 60 g bulgur szárazon: 46 g szénhidrát
    • 120 g jégsaláta: 4 g szénhidrát
    • (100 g csirkemell: 0 g szénhidrát, ezért ezzel nem számolunk)
  6. Gyakorlati megvalósítás megkönnyítése, konyhai mértékegységek alkalmazása
    • száraz köret evőkanállal történő lemérése: pl. 60 g száraz bulgur = 6 ek.
    • egy adag száraz köret lemérése, megfőzése, majd főtt állapotban újramérése: pl. 60 g száraz bulgur = kb. 130 g főtt bulgur főzés idejétől, víz mennyiségétől függően)
    • főtt köret elhelyezése a tányéron: pl. 60 g száraz bulgur megfőzést követően kb. a tányér 1/3-át foglalja el
    • főtt köret mennyiségének kanállal történő meghatározása: pl. 60 g száraz bulgur megfőzést követően kb. 13 ek. lesz
    • Lemért mennyiségek feljegyzése
  • 6 ek. száraz bulgur = 60 g
  • 60 g száraz bulgur = 130 g főtt bulgur
  • 60 g száraz bulgur = 13 ek. főtt bulgur
  • 130 g főtt bulgur = 13 ek.főtt bulgur
  • 6 ek. száraz bulgur = 13 ek. főtt bulgur
  • 13 ek. főtt bulgur = 46 g szénhidrát
  • zöldségeknél ehhez hasonlóan: pl. 120 g jégsaláta kb. a tányér felét foglalja el/ 120 g jégsaláta = 2-3 nagy marék
  1. Ebéd szénhidráttartalma:
    • 100 g csirkemell: 0 g szénhidrát
    • 5 g olívaolaj: 0 g szénhidrát
    • 13 ek. főtt bulgur (60 g szárazon): 46 g szénhidrát
    • 3 marék jégsaláta (120 g): 4 g szénhidrát
    • összesen: 50 g szénhidrát

Szénhidrátszámolás – példa reggelire a szénhidrát felszívódás figyelembe vételével

  • Páciensünk reggelire túrós-áfonyás zabkását szeretne enni egy pohár tejes kávé kíséretében és felmerült benne, hogy inna egy pohár 100%-os narancslevet is.
  • A reggelinél szükséges szénhidrátbevitel jelen esetben nagyjából 35 g szénhidrátot jelent.
  • Amit felhasználunk:
    • 4,5 ek. zabpehely (kb. 45 g) – 27 g szénhidrát
    • 2 ek. sovány túró (kb. 65 g) – 3 g szénhidrát
    • 1 pohár mandulaital (kb. 2 dl) – 0 g szénhidrát
    • 1 kis maréknyi dió (kb. 10 g) – 1 g szénhidrát
    • 1 marék áfonya (kb. 30 g) – 3 g szénhidrát
    • 1 pohár kókuszital a tejeskávéhoz (1,5 dl) – 1 g szénhidrát
  • összesen 35 g szénhidrát!
    • Jól látható, hogy ha 1 pohár narancslevet meg szeretne inni, az már 53 g (!) szénhidrát bevitelt jelentene, így a reggelibe nem fér bele már 1 pohár narancslé.
    • Azért sem javasoltuk neki a narancslevet a reggeli mellé, mert a narancslé gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz, reggel pedig a sejtek inzulinérzékenysége nagyon alacsony. Ha meginna egy pohár narancslevet, kiugró vércukorértékek jelentkeznének utána.
    • Mikor tudna inni narancslevet? Leginkább akkor, amikor a sejtek inzulinérzékenysége a legnagyobb, azaz ebédidőben, esetleg sportolást megelőzően vagy az után, számolva a szénhidráttartalommal.

      Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Fontos étrendi megfontolások a cukorbetegség diétában

Hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek fogyasztásának csökkentése

A cukorbetegség diétában elsődleges szempont a hozzáadott cukrot tartalmazó, finomított élelmiszerek fogyasztását csökkenteni annak érdekében, hogy ne történjen gyors vércukorszint emelkedést.Ilyen élelmiszerek pl. az édességek, kekszek, cukrozott tejdesszertek, cukrozott üdítőitalok, édes péksütemények, szószok, gabonapelyhek. stb. A csomagoláson fontos ellenőrizni az összetevőlistában, hogy a termék tartalmaz-e hozzáadott cukrot vagy nem. A hozzáadott cukor különböző formákban jelenhet meg az összetevőlistákban, pl. kristálycukor, porcukor, barnacukor, glükóz-fruktóz szirup, invert cukorszirup, méz, stb. A megoldás tehát minden esetben az élelmiszercímke ellenőrzése és a mértékletesség előtérbe helyezése, valamint a rendszeres nassolás, csipegetés elkerülése. Van olyan helyzet, hogy hozzáadott cukorbevitel történik (pl. családi ünnepléskor torta, házi sütemény), ilyen esetben is a mennyiségekre és a szénhidrátfelszívódás lassítására szükséges hangsúlyt fektetni (pl. összetett, magas rost- és fehérjetartalmú ebéd után kis mennyiségben megengedhető hozzáadott cukortartalmú sütemény fogyasztása, de nem rendszeresen!).

Édesítőszerek elhelyezésének kérdése a cukorbetegség diétában

A WHO (World Health Organization – Egészségügyi Világszervezet) 2023-as állásfoglalása alapján a krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, inzulinrezisztencia, szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére hosszútávon nem alkalmas a édesítőszerek rendszeres fogyasztása, ugyanis sok esetben fokozhatják a betegségek kockázatát vagy éppen lefolyását. Az állásfoglalás elsősorban a mesterséges édesítőszerekre tért ki, édesítésre természetes formában előforduló cukrokat (pl. gyümölcsöket) ajánl, de kis mennyiségben megemlíti a cukoralkoholok alkalmazását is.

Az állásfoglalás elsősorban azt hangsúlyozza, hogy attól, hogy valami hozzáadott cukortól mentes, nem javasolt többet enni belőle, ugyanúgy szükséges a mértéket tartani.

Rostbevitel növelése a cukorbetegség diéta szerint

A cukorbetegség étrendben fontos szerepet töltenek be a magas rosttartalmú élelmiszerek, ugyanis nagy szerepet játszanak a szénhidrátfelszívódás lassításában (lsd.: táblázat). Az európai szakmai irányelvek a lakosság napi rostbevitelre vonatkozóan min. 25-30 g rostot javasolnak naponta. A cukorbetegség diétáját tekintve a rostbevitelre vonatkozó ajánlás naponta minimum 14 g/1000 kcal. A rostbevitel növelhető egyrészt a teljes értékű gabonafélékkel (pl. bulgur, zabpehely, köles, barnarizs, teljes kiőrlésű búza, stb.), álgabonákkal (pl. quinoa, hajdina, amaránt) és a teljes értékű gabonákból készült termékekkel (pl. teljes kiőrlésű pékáruk, teljes kiőrlésű lisztből készült tészták, kekszek, müzlik). A teljes kiőrlésű kenyerek esetében fontos megemlíteni, hogy a Magyar Élelmiszerkönyvben foglaltak szerint az a kenyér nevezhető teljes kiőrlésű kenyérnek, ami a liszttartalmára vonatkoztatott 100 g-jában min. 60 g teljes kiőrlésű lisztet tartalmaz. A szabály azonban nem vonatkozik egyéb péktermékekre, pl. teljes kiőrlésű zsemle, kifli, ezért nagyon körültekintőnek kell lenni ezeknek a termékeknek a vásárlásakor! A megfelelő pékáru megválasztásában nagy segítséget nyújt a csomagolásellenőrzés, ezen belül is a tápértéktáblázat ismerete. A tápértéktáblázatnál, ha a rosttartalom minimum 6 g/100 g a termékben, a termék megfelelő lesz, függetlenül az elnevezésétől.

A teljes kiőrlésű gabonákon kívül növelhető a rostbevitel a nagy mennyiségű zöldségfogyasztással, a hüvelyesekkel (kb. 11-26 g rost/ 100 g), az olajos magvakkal és diófélékkel (pl. dió, mandula, mogyoró, kesudió, tökmag, lenmag, stb.), de a gyümölcsök rosttartalma is jelentős, különös tekintettel a piros bogyós gyümölcsökére (pl. málna rosttartalma 7 g/100 g). Mindezeken kívül az útifűmaghéj, a chiamag, a lenmag, valamint a zabkorpa is jelentős mennyiségű rosttal színesítheti az étrendet.

Alacsony keményítőtartalmú zöldségek növelése a cukorbetegség étrendben

A szakmai irányelvek a zöldségbevitel növelésére is nagy hangsúlyt fektetnek, ugyanis a rosttartalmukon kívül jelentős vitamin- és ásványi anyag, valamint folyadéktartalommal rendelkeznek és ezek mellett növelik az ételek volumenét és csökkentik az ételek energiasűrűségét. Ezáltal egyrészt a szénhidrátfelszívódás mértékét is csökkentik, másrészt az energiabevitel is jobban szabályozható.

Fontos, hogy naponta legalább 5 adag (kb. 500 g) zöldség és gyümölcs legyen az étrendben, amiből legalább 3-4 adagot tegyen ki zöldség. A javaslatok szerint az étkezésekkor a tányér felét zöldség tegye ki. A cukorbetegség étrendjében fontos kiemelni az alacsony keményítőtartalmú zöldségeket, mint pl. paprika, kígyóuborka, brokkoli, karfiol, karalábé, káposztafélék, saláták, stb. Ezek ugyanis viszonylag alacsony szénhidráttartalommal rendelkeznek, így nem igen befolyásolják a napi szénhidrátbevitelt. Ezzel szemben a hüvelyesek, zöldborsó, sárgarépa, kukorica, édesebb paprika, paradicsom, valamint a hüvelyesek (pl. csicseriborsó, babfélék, lencse, stb.) esetében fontos a szénhidráttartalmukkal számolni.

Gyümölcsfogyasztás a cukorbetegség diétájában

A cukorbetegség diétájában a gyümölcs is elhelyezhető, de a cukortartalmukra fontos figyelmet fordítani, ugyanis gyorsan felszívódó szénhidrátforrásoknak számítanak. A gyümölcsök között 3 nagy csoportot különböztethetünk meg:

*A dinnye, különösen a görögdinnye bizonyos szempontból kivételt jelenthet az alacsony cukortartalmú gyümölcsök között. Bár alacsony cukortartalommal rendelkezik, a cukortartalom nem rosthoz, hanem folyadékhoz kötött, a rosttartalma pedig igen alacsony. Ebből kifolyólag a cukortartalom nagyon gyorsan felszívódik, ami miatt kiugró vércukorértékeket okozhat. Ezen kívül sokszor nem kalkulálunk a mennyiséggel és a kelleténél jóval több dinnyét eszünk.

A gyümölcsök fogyasztásakor elsődleges szempont emiatt a mértékletesség (naponta 1, max. 2 adag), valamint a szénhidrát felszívódás lassítására való odafigyelés: gyümölcsök magas rosttartalmú élelmiszerekkel (pl. zabkeksz, magas rosttartalmú keksz), fehérjeforrásokkal (pl. túró, sajtok, húsok), valamint zsiradékkal (pl. olajos magvak, zsírosabb sajtok, magolajok, magvajak) történő kombinálása, valamint a felszívódást fokozó, különböző konyhatechnológiai eljárások, pl. turmixolás, pürésítés, préselés, aszalás, centrifugálás kerülése.

Tejtermékek a cukorbetegség diéta részeként

A tej és tejtermékek tartalmaznak szénhidrátot, ami tejcukornak, laktóznak nevezünk. A laktóz egy viszonylag gyorsan felszívódó szénhidráttípusnak felel meg, ezért fontos hangsúlyt fektetni, hogy mikor és mennyit fogyasztunk ezekből a termékekből.

A tejtermékek esetében lassabb felszívódásúnak számítanak a magas zsírtartalmú (pl. görög joghurt, tejföl, tejszín, sajtok) vagy magas fehérjetartalmú tejtermékek (pl. sajtok, skyr, túró, cottage cheese) és gyorsabb felszívódásúnak a tej, a joghurt, valamint a kefir számít. Célszerű a lassabban felszívódó alternatívákat választani, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni azok szénhidráttartalmáról sem!

A tejtermékek szénhidráttartalmát a táblázat mutatja:

Tejtermékek szénhidráttartalma:

Tejtermékek szénhidráttartalma

Tej

5,3 g/100 ml

Laktózmentes tej

5,3 g/100 ml

Natúr joghurt, kefir

4,0 g/100 g

Túró

2,0-4,0 g/100 g

Sajtok

0,6 g/100 g

Tejföl

3,8 g/100 g

Tejszín

3,2-4 g/100 ml

Fontos megemlíteni, hogy a laktózmentes tej nem tartalmaz kevesebb szénhidrátot, csak a hozzáadott laktózbontó laktáz-enzim miatt a laktóz mint kettős cukor glükózra és galaktózra bomlik. A kisebb cukormolekulák miatt édesebb ízű a tej, sőt a szénhidrátfelszívódás mértéke is gyorsabb, ugyanis már nem kell foglalkoznia a szervezetnek a laktóztartalom lebontásával.

Ha a reggeli kávéról nehezen mondunk le, választhatjuk a növényi italok közül a kókuszitalt vagy a mandulaitalt, ugyanis ezek szénhidráttartalma elhanyagolható (0,0-0,2 g/100 ml), viszont egyéb növényi italok (pl. rizsital, zabital) jóval nagyobb mennyiségben (akár 10-13 g/100 ml) tartalmaznak szénhidrátot.

Húsok, halak, tojás fogyasztás a cukorbetegség diétában

A cukorbetegség táplálkozásterápiáját tekintve a szakmai irányelvek kitérnek a húsbevitel, elsősorban a feldolgozott hústermékek (pl. szalámifélék, kolbászok, májkrém, virsli, párizsi, felvágottak) fogyasztásának csökkentésére. Ezek ugyanis azon kívül, hogy gyakran tartalmaznak hozzáadott cukrokat, telített zsírsavakban gazdagok, ami növelheti az esélyét a cukorbetegséghez gyakran társuló szív- és érrendszeri betegségek (magas koleszterinszint) előfordulási gyakoriságának. A zsírosabb húsféléket, mint a tarja, bőrös csirkecomb, lapocka, stb., javasolt csökkenteni az étrendben és inkább a zsírszegény húsokat (pl. csirkemell, pulykamell, sertéskaraj, sertéscomb) fogyasztani, így a magas koleszterinszint diéta is biztosítható.

A tojást tekintve a cukorbetegség diétában hozzávetőlegesen 1 db/nap, azaz hetente összesen 7 db fogyasztása ideális. A pontos mennyiségi ajánlás azonban mindenkinél egyénileg meghatározandó.

A halfogyasztást tekintve a magas omega-3 zsírsavtartalmú tengeri halak (pl. lazac, makréla, tonhal, hering) fogyasztása javasolt hetente 2x, ugyanis jelentős gyulladáscsökkentő hatással bír. Amennyiben nincs lehetőség tengeri halak fogyasztására, a pisztráng, a busa és a kecsege is jó megoldás lehet az édesvízi halak közül.

Növényi olajok, olajos magvak, diófélék a cukorbetegség diéta részeként

A növényi olajok azontúl, hogy a szív- és érrendszerre is pozitív hatást fejtenek ki, a cukorbetegség diéta szempontjából is előnyösek, ugyanis segítik a szénhidrátok felszívódásának egyenletessé tételét. Jó megoldás lehet ezért olívaolaj vagy egyéb magolajok (pl. tökmagolaj, dióolaj, mákolaj, lenmagolaj) 1-1 ek. mennyiségben salátára locsolása vagy 1 zárt maréknyi olajos mag vagy dióféle elfogyasztása egy kisebb db gyümölcs mellé a szénhidrátfelszívódás lassításának érdekében (pl. alma + dió).

Étrend-kiegészítők:

A cukorbetegség, valamint az inzulinrezisztencia kezelésében megfontolandó lehet a D-vitamin, inozitol-, cink- vagy magnézium-kiegészítés, de ezek hatékonyságának bizonyításáról még további kutatások szükségesek. Étrend-kiegészítők fogyasztását a táplálkozásterápia részeként szakemberrel szükséges egyeztetni.

 

A cukorbetegség diéta alapelvei szerint tehát igen fontos arra figyelmet fordítani, hogy milyen típusú szénhidrátokat milyen arányban fogyasztunk el. Nincs egységes szakmai irányelv a pontos szénhidrátbeviteli mennyiségre vonatkozóan, ez minden estben egyéni szinten mérlegelendő, ugyanakkor a szénhidrátfelszívódás lassítására vonatkozó alapelveket lényeges betartani a táplálkozásterápia szempontjából.

Téma szakértői

Vajdovich Dorottya

Vajdovich Dorottya

dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi Szakember MSc

Tovább
Varga Dóra

Varga Dóra

Vezető dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi Szakember MSc

Tovább
Imre Noémi

Imre Noémi

Dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember MSc

Tovább

Források:

Evert, Alison B.; Dennison, Michelle; Gardner, Christopher D.; Garvey, W. Timothy; Lau, Ka Hei Karen; MacLeod, Janice; Mitri, Joanna; Pereira, Raquel F.; Rawlings, Kelly; Robinson, Shamera; Saslow, Laura; Uelmen, Sacha; Urbanski, Patricia B.; Yancy, William S. (2019). Nutrition Therapy for Adults With Diabetes or Prediabetes: A Consensus Report. Diabetes Care, (), dci190014–. doi:10.2337/dci19-0014

Holt, Richard & DeVries, J. & Hess-Fischl, Amy & Hirsch, Irl & Kirkman, M. & Klupa, Tomasz & Ludwig, Barbara & Nørgaard, Kirsten & Pettus, Jeremy & Renard, Eric & Skyler, Jay & Snoek, Frank & Weinstock, Ruth & Peters, Anne. (2021). The management of Type 1 Diabetes in Adults. A consensus report by the American Diabetes Association (ADA) and the European Association for the Study of Diabetes (EASD). Diabetologia. 64. 10.1007/s00125-021-05568-3.

Landgraf, Rüdiger; Aberle, Jens; Birkenfeld, Andreas L.; Gallwitz, Baptist; Kellerer, Monika; Klein, Harald; Müller-Wieland, Dirk; Nauck, Michael A.; Reuter, Hans-Martin; Siegel, Erhard (2019). Therapy of Type 2 Diabetes. Experimental and Clinical Endocrinology & Diabetes, 127(S 01), S73–S92. doi:10.1055/a-1018-9106

Petroni, Maria & Brodosi, Lucia & Marchignoli, Francesca & Sasdelli, Anna Simona & Caraceni, Paolo & Marchesini, Giulio & Ravaioli, Federico. (2021). Nutrition in Patients with Type 2 Diabetes: Present Knowledge and Remaining Challenges. Nutrients. 13. 10.3390/nu13082748.

Toi, Phung & Anothaisintawee, Thunyarat & Chaikledkaew, Usa & Briones, Jamaica & Reutrakul, Sirimon & Thakkinstian, Ammarin. (2020). Preventive Role of Diet Interventions and Dietary Factors in Type 2 Diabetes Mellitus: An Umbrella Review. Nutrients. 12. 2722. 10.3390/nu12092722.

https://www.who.int/news/item/15-05-2023-who-advises-not-to-use-non-sugar-sweeteners-for-weight-control-in-newly-released-guideline