Csontritkulás

Csontritkulás

Szerző: Életmód Orvosi Központ Létrehozás ideje: 2023.05.26 Utolsó módosítás: 2023.09.06

A csontritkulás (oszteoporózis) növekvő előfordulási gyakorisága miatt kiemelt figyelmet kell fordítani a megelőzésre és kezelésre. Mind a megelőzés, mind a kezelés részeként az egészséges életmód kiemelt szerepet érdemel. A csontriktulás megelőzését tekintve már kisgyermekkortól szükséges figyelmet fordítani az egészséges táplálkozás meglétére, ezen belül is a megfelelő kalcium-, D-vitamin- és fehérjebevitelre, valamint a rendszeres testmozgásra. A már kialakult oszteoporózis kezelésében elsődleges szerepet tölt be az életmódterápia (táplálkozásterápia, mozgásterápia). A táplálkozásterápia kereteiben alkalmazott egészséges táplálkozás és a magas kalcium-, D-vitamin és fehérjetartalmú étrend, valamint a mozgásterápia részeként alkalmazott aerob és rezisztencia-típusú testmozgás az életmód javítását tekintve is kiemelkedően fontos. Az életmódterápia alkalmazásával nagymértékben növelhető az egészséges életévek száma. 

Csontritkulás

Csontritkulás tünetei

Életmódterápia csontritkulás kapcsán 

Táplálkozásterápia csontritkulás kapcsán

Mozgásterápia csontritkulás kapcsán

A csontritkulás gyógyszeres kezelése 

Csontritkulás

A csontritkulás (oszteoporózis) az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization - WHO) megállapítása szerint egy progresszív betegség, amelyet alacsony csonttömeg és a csont felépítésének romlása jellemez, és ami a csontok szilárdságának csökkenését és a csonttörés kockázatának növekedését eredményezi. Az oszteoporózis világszerte több mint 200 millió embert érintő, leggyakoribb metabolikus csontbetegség, amely miatt minden harmadik 50 év feletti nő és minden ötödik férfi közül egynél fennáll a csonttörés veszélye. Világszerte a csontritkulás évente több mint 8,9 millió csonttörést okoz, ami 3 másodpercenként egy csontritkulásos törést jelent.

A csontritkulásból eredő törések 55 éves kor után a nőknél, 65 éves kor után pedig a férfiaknál egyre gyakoribbá válnak, ami jelentős, csontokkal kapcsolatos megbetegedésekhez, valamint megnövekedett halálozáshoz és egészségügyi ellátási költségekhez vezet. A csontritkulás kóros következményei miatt a betegség és a vele járó törések megelőzése alapvető fontosságú az idősek egészségének, életminőségének és függetlenségének megőrzése szempontjából.

Mik a csontritkulás kockázati tényezői?

A csontritkulás kockázati tényezői közé sorolhatjuk a női nemet. A nők közül fokozott kockázatnak vannak kitéve az 50 éve feletti életkorúak, akik menopauza állapotában vannak (perimenopauza) vagy már a menopauzán átestek (posztmenopauza), illetve azok, akiknél a menopauza korán, 30-40 éves koruk körül következik be. Az oszteoporózist a változókorban a bekövetkező hormonális változások okozzák, amik közül az ösztogén szintjének csökkenése játsza a legnagyobb szerepet. Az ösztrogén fontos szerepet játszik a csonttömeg megőrzésében felnőttkorban, menopauzában viszont ahogy csökken az ösztrogénszint, úgy fokozódik a csonttörtések kockázata, így a csontriktulás előfordulási gyakoriságának növekedése.

A kockázati tényezők közül kiemelendők a nem megfelelő életmódbeli szokások, mint a rendszeres alkoholfogyasztás, dohányzás, túlzott mennyiségű koffeinbevitel, a nem megfelelő táplálkozás (kalciumtartalmú élelmiszerek hiánya az étrendben), valamint a rendszeres testmozgás hiánya. A nem megfelelő életmódbeli szokásokból kifolyólag kialakuló krónikus megbetegedések (pl. cukoranyagcsere zavarok) is fokozhatják a csontritkulás kockázatát. A csontritkulás az ázsiai, kaukázusi népeknél gyakrabban fordul elő, emellett a genetikának is nagy szerepet tulajdonítanak. Emellett a D-vitamin-hiány vezethet fokozott kockázathoz. A D-vitamin ugyanis egy olyan hormonszerű zsírban oldódó vitamin, ami fokozza a kalcium csontokba történő beépülését, ezáltal a csontok szilárdsága növekszik. Amennyiben nincs elegendő mennyiségű D-vitamin, úgy a kalcium sem tud megfelelően beépülni és fokozottabbá válik a csonttörések kockázata, azaz az oszteoporózis kialakulása. A megfelelő mennyiségű kalcium és D-vitamin felszívódásának egy korábbi gyomor-bélrendszeri műtét is lehet kockázati tényezője. Emellett a túlzottan alacsony testsúly, alacsony izom- és csonttömeg is fokozhatja az oszteoporózis előfordulási gyakoriságát.

Milyen tünetei vannak a csontritkulásnak?

A csontritkulást csendes betegségnek is tartják, mivel az első törés bekövetkezéséig általában nincsenek tünetek. A leggyakrabban kialakuló tünetek a csontfájdalmak. A csonttörésből eredő fájdalom gyakran a csontritkulás első tünete. A gerinc-, csukló- és csípőtörések szintén az oszteoporózis jellemző tünetei közé sorolhatók. Általános tünetnek számít még a csont tömörségének csökkenéséből fakadó magasságvesztés, illetve a gerincdeformitások. A törések krónikus fájdalomhoz, rokkantsághoz, depresszióhoz, ápolási otthonban való tartózkodáshoz, csökkent életminőséghez és megnövekedett halálozáshoz vezethetnek, ezért mindenképpen nagy figyelmet kell fordítani a megfelelő kezelésre. 

Hogyan diagnosztizálják a csontritkulást?

A csontritkulás előfordulásának és gyakoriságának világméretű eltéréseit nehéz meghatározni az aluldiagnosztizálás problémái miatt. A csontritkulás különböző népességcsoportokban való összehasonlításának legjobb módja az idősebb egyének törési arányának vizsgálata. A kórtörténetnek és a fizikális vizsgálatnak ki kell terjednie a csonttörések kockázati tényezőinek, valamint az oszteoporózis másodlagos okainak értékelésére. A FRAX néven ismert, 2008-ban bevezetett töréskockázat-értékelő eszköz egy számítógépes algoritmus, amely kiszámítja a súlyos csontritkulás (csípő-, klinikai gerinc-, felkarcsont- vagy csuklótörés) 10 éves valószínűségét és a csípőtáji törés 10 éves valószínűségét.

A nőknek 65 éves koruktól kezdődően csontritkulás szűrővizsgálaton szükséges részt venniük. Férfiaknál a csontritkulás szűrését akkor kell megfontolni, ha a kockázati tényezők már jelen vannak. A szűrést a csípő és a gerincoszlop esetében kettős energia-x-sugár abszorpcióméréssel (DEXA) kell elvégezni, ami a csontsűrűséget feltérképező vizsgálat. Egyes irányelvek a fiatalabb, csontritkulás kockázati tényezőivel rendelkező nők szűrését javasolják, de nincs konszenzus arról, hogy ebben a korcsoportban hogyan kezelhető optimálisan az oszteoporózis.

A csontritkulás életmódbeli megelőzése és kezelése

A csontritkulás az egészségtudatos táplálkozás, kalciumban gazdag étrend és a megfelelő mennyiségű testmozgás betartásával, valamint a helyes életmódbeli szokások figyelembe vételével megelőzhető.

A WHO az oszteoporózis megelőzésére és kezelésére a következő általános tanácsokat helyezi előtérbe:

  • Kiemeli a fehérjében, kalciumban és D-vitaminban gazdag táplálkozás fontosságát, ugyanakkor növényi eredetű élelmiszerekben gazdag étrend követését.

  • A rendszeres testmozgás beiktatása az erős csontozat és egészséges testsúly megtartása érdekében szintén kiemelten fontos a mindennapokban.

  • Az oszteoporózis előfordulási gyakoriságának csökkentése érdekében korlátozni szükséges az alkoholfogyasztást, a túlzott mennyiségű koffeinbevitelt, valamint a dohányzást. 

  • Szükség esetén javasolja az étrend-kiegészítők, gyógyszerek, műtéti beavatkozások meglétét. 

Táplálkozásterápia csontritkulás kapcsán

A csontritkulás esetében a táplálkozásterápia szempontjából kiemelt figyelmet szükséges fordítani a kalcium-, a D-vitamin- és a megfelelő fehérjebevitelre.

Kalcium

A kalcium a csontozat ásványi anyag tartalmának mintegy 99%-át teszi ki. Ez az ásványi anyag felel elsősorban a csontozat keménységéért. A kalcium mennyiségének csökkenése a csontozatban, annak romlásához, fokozott törékenységhez vezethet. A csontritkulás megelőzhető lenne az egészséges táplálkozás részeként javasolt megfelelő kalciumbevitellel (1200 mg/nap), viszont sajnos a felmérések alapján az emberek többségének ennél kevesebb a napi kalciumbevitele (~700 mg/nap). Ennek oka elsősorban az étrend magas kalciumtartalmú élelmiszereinek (pl. tej, tejtermékek, csontos halak, olajos magvak, hüvelyesek) csökkentett bevitele vagy hiánya.

A kalciumhiány gyakran orvosolható az étrend részeként alkalamzott kalcium-kiegészítéssel, viszont a legújabb kutatások szerint az önmagában (D-vitamin-kiegészítés nélkül) bevitt kalcium-tartalmú étrend-kiegészítők fokozhatják a szívinfarktus kockázatát. A kalcium felszívódása bizonyítottan hatékonyabb a kalcium-tartalmú élelmiszerekből és csak szükség esetén javasolt az étrend kiegészítését célzó kalcium-tartalmú tabletták alkalmazása. A kalcium-tartalmú étrend-kiegészítők közül a citromsav alapú, kalcium-citrát tartalmú étrend-kiegészítőket érdemes választani a hatékonyabb felszívódás érdekében. 

Mi segíti a kalcium felszívódását és hasznosulását?

A táplálkozásterápia esetében nem csak az egészséges étrend részeként javasolt kalcium mennyiségére szükséges figyelmet fordítani, hanem a megfelelő felszívódására is. A kalcium bélrendszeri felszívódását és hasznosulását elsősorban az étrend kalcium tartalmú élelmiszerei (pl. tejtermékek) segítik, ugyanis az élelmiszerek megfelelő közeget biztosítanak a felszívódásnak. A szervezet megfelelő D-vitamin szintje szintén kiemelten fontos a kalcium felszívódásában, valamit csontba történő beépülésében, ugyanis a D-vitamin növeli a vér kalciumszintjét, ami elősegíti az egészséges csontok növekedését és átalakulását a csontépítő és csontbontó sejtek által, csökkentve a csontritkulás kockázatát. Ezek mellett a savas közeg kedvez a kalcium felszívódásának, ezért a savanyított tejtermékekből (pl. jogurt, kefir), valamint a citromsav alapú kalcium-kiegészítők felszívódása hatékonyabb. A kutatások alapján a laktóz (tejcukor) tartalom is segíti a kalcium bélrendszeren keresztül történő felszívódását.

D-vitamin

A D-vitamin mint zsírban oldódó vitamin tulajdonképpen egy szteroid előhormon (prohormon), ami normál körülmények között a bőrünk alatt termelődik elsősorban a nap UVB-sugarainak hatására. Az egyén D-vitamin szintjét a napfény által termelődött D-vitamin határozza meg (80-90%), illetve kis mértékben az élelmiszerekből (pl. halmájolaj, tejszín, tojássárgája, zsírosabb halak) származó D-vitamin (10-20%). Az ajánlások szerint a megfelelő D-vitamin szint eléréséért a szeptembertől márciusig tartó időszakban kiemelten fontos a táplálkozás részeként az egészséges étrend D-vitaminnal való kiegészítése, ugyanis ilyenkor alacsonyabb az UVB-sugárzás, valamint a szabadban lévő tartózkodás ideje is csökken. A megfelelő D-vitamin termelődéséért az év többi részében javasolt naponta legalább 20 percet napon tölteni az arc, a lábak, valamint a kézfejek szabadon hagyásával. 

Fehérje

A fehérjebevitel az egészséges táplálkozás fontos tényezője a csontok egészségének szempontjából, mivel biztosítja a csontozat felépítéséhez szükséges aminosavakat, és serkenti a csontképződést. Az egészséges étrendben szereplő magas fehérje- és kalciumtartalmú tejtermékek (pl. túró, skyr, sajtok) bizonyítottan javítják a csontszerkezetet.

Milyen étrend javasolt és milyen étrend nem javasolt a táplálkozásterápia részeként?

Több kutatás alátámasztotta, hogy a csontritkulás megelőzését és kezelését tekintve a Mediterrán étrend követése megfelelő választás lehet mint táplálkozásterápia és az egészséges életmód. A Mediterrán-típusú táplálkozás a növényi alapú élelmiszerek (zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök, diófélék, gabonafélék és olajos magvak), zsírosabb tengeri halak (pl. lazac, makréla, hering, stb.), zsiradékforrásként olívaolaj, alacsony zsírtartalmú tejtermékek és baromfi, valamint teljes kiőrlésű gabonafélék rendszeres fogyasztása jellemzi, az egyszerű cukrok (édességek) és a vörös húsok csökkentett bevitele mellett. Bár a diéta megemlíti a száraz vörösbor mértékletes fogyasztását, de az alkohol egészségkárosító hatása, ezen belül is a csontozatra kifejtett káros hatása miatt ez a része az étrendnek elvethető. 

Amilyen táplálkozás nem javasolt:

  • A megszorító diéta ebből a betegség szempontjából (is) kontraindikált, ugyanis az oszteoporózis egyik fő kockázati tényezője a soványság (<21 kg/m2). Az oszteoporózis kockázatát csökkenti, ha a táplálkozás egészét tekintve az energiabevitel az egyéni alapanyagcsere felett van. 

  • A „nyugati típusú étrend”, amit a magas telített zsír- és cukortartalmú élelmiszerek és az alkohol rendszeres bevitele jellemez szintén nem javasolt a csontritkulás megelőzése és kezelése szempontjából.

A csontritkulás étrendjéről bővebben itt olvashat.

Mozgásterápia csontritkulás kapcsán

A testmozgás nagy befolyással bír az egészséges csontozat erősségére. Nem csak a zsíros testtömeg csökkentésében, de a zsírmentes (sovány) testtömeg (pl. csontozat, izomzat, vízterek) fenntartásában és növelésében is nagy szerepet játszik a mozgásterápia. A folyamatos és rendszeres testmozgás elősegíti az ösztrogén termelődését, emiatt különösen nagy szerepet kap a tetsmozgás a menopauzán átesett nőknél. Az ösztrogén csontvédő hatású, mivel lassítja a csontbontásért felelős molekulák termelődését és serkenti a csontépítő sejtek szaporodását. A megfelelő táplálkozásterápia mellett kimutatták, hogy a rezisztencia-edzés lassítja a csontbontó folyamatokat és növeli az egészséges csonttömeget. A Nemzeti Csontritkulás Alapítvány (National Osteoporosis Foundation – NOF) a csontritkulás megelőzésére nagy vagy kis terheléssel járó súlyzós és izomerősítő gyakorlatokat javasol mint mozgásterápia. Emellett az ajánlásban szerepelnek olyan gyakorlatok, mint az ugrás, a kocogás és egyéb aerob  gyakorlatok, valamint a gyaloglás és a step aerobic is, amik a mozgásterápia szintén kiemelt tényezői.

A testmozgás izomerősítő/rezisztenciát fejlesztő gyakorlatai közé tartozik a kisebb súlyok emelése, a saját testsúlyos edzések, a gumiszalagok használata és a gravitációval szembeni ellenállásos gyakorlatok (pl. vízben végzett gyakorlatok). Annak ellenére, hogy a gyaloglás előnyös a testösszetételre és a kardiometabolikus egészségre, a csontritkulás megelőzésére nincs vagy csak csekély hatása van, ezért a mozgásterápia részeként ezt kiegészítő gyakorlatként javasolják. Az életmódterápia megemlíti az alacsony intenzitású aerob testmozgás hatékonyságát mind a csontfelszívódás növekedésének mérséklésében, mind a csontképződés növelésében. A magas intenzitású edzésformák viszont a csonttömeget csökkentik. Az aerob edzés mérsékelt intenzitású, kb. 60 percig tartó testmozgás, amelynek célja a testzsír csökkentése és a szervezet oxigénszállító és -hasznosító képességének javítása a vázizomzatban és a szívben. A futás, a kerékpározás vagy az ugrókötelezés aerob gyakorlatnak minősül, ezért a mozgásterápia részeként kiemelt figyelmet érdemelnek. A szakmai irányelvek szerint hetente legalább 150 perc alacsony/közepes intenzitású aerob jellegű testmozgás és hetente legalább 2x 20-30 percen keresztül végzett rezisztencia-edzés javasolt a csontritkulásban szenvedő betegeknek az életmódterápia részeként. Emellett az ajánlásban szerepel az aerob és rezisztencia-gyakorlatokkal kiegészített testmozgás utáni 10-30 percen keresztül végzett nyújtógyakorlatok alkalmazása, stretching vagy jóga formájában, amelyek szintén pozitív hatást gyakorolnak az egészség előmozdítására.

A csontritkulás gyógyszeres kezelése

Az oszteoporózis kezelésében szükség esetén a gyógyszeres kezelés is szóba kerülhet, amelynek elsődleges célja a törések kockázatának csökkentése és a betegek életminőségének javítása. Az oszteoporózis kezelésében olyan gyógyszertípusok kerülhetnek szóba, mint a szelektív ösztrogén-receptor módosítók, a kalcitonin-terápia, a biszfoszfonátok, a RANKL-antitestek vagy a paratireoid-hormon analógok alkalmazása.Az életmódterápia (táplálkozásterápia és mozgásterápia) és a gyógyszeres kezelés mellett a sejtterápia és hidrogél terápiát is kiemelték.

Csontritkulás kezelése táplálkozásterápia és mozgásterápia segítségével

A csontritkulás és a hozzá kapcsolódó szövődmények az idősebb felnőttek körében gyakori okai az egészséges életévek rövidülésének, a megbetegedéseknek és a halálozásnak. Az életmódterápia elsődleges célja, hogy minden egészséges felnőtt tanácsot kapjon arról, hogyan tudná a csontritkulás kialakulását megelőzni, úgy mint a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő fehérje-,  kalcium- és D-vitamin-bevitel, a rezisztencia-edzések rendszeres beiktatása, valamint a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése, így az egészséges életévek előmozdítása. Az életmódterápia mindemellett fokozott figyelmet fordít a már kialakult oszteoporózis megfelelő kezelésére táplálkozásterápia, valamint mozgásterápia beiktatásával. Az életmódterápia bizonyítottan lassítja a csontriktulás folyamatát, így az egészséges életévek száma jelentős mértékben növekedhet.

Téma szakértői

Varga Dóra

Varga Dóra

Vezető dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi Szakember MSc

Tovább
Dr. Sárdi Krisztina

Dr. Sárdi Krisztina

Belgyógyász, Gasztroenterológus

Tovább
Dr. Molnár Dóra

Dr. Molnár Dóra

Sportorvos, háziorvos

Tovább

Források:

Aibar-Almazán, A., Voltes-Martínez, A., Castellote-Caballero, Y., Afanador-Restrepo, D. F., Carcelén-Fraile, M. C. & López-Ruiz, E. (2022). Current Status of the Diagnosis and Management of Osteoporosis. Molecular Sciences, 23(9465), 1-27.doi: 10.3390/ijms23169465

Arce-Mendoza, R. M. & Camacho, P. M. (2021). Postmenopausal Osteoporosis: Latest Guidelines. Endocrinology and Metabolism Clinics of North America, 50(2), 167-178. doi: 10.1016/j.ecl.2021.03.009

Compston, J., McClung, M. & Leslie, W. D. (2019). Osteoporosis. The Lancet, 393(10169), 364-376. doi: 10.1016/S0140-6736(18)32112-3

Harvard Health Publishing (2021). Effective exercises for osteoporosis Hozzáférhető 2022.05.22. https://www.health.harvard.edu/pain/effective-exercises-for-osteoporosis

Johnston, C. B. & Dagar, M. (2020). Osteoporosis in Older Adults. Medical Clinics of North America, 104(5), 873-884. doi: 10.1016/j.mcna.2020.06.004

Kanis, J. A., Cooper, C., Rizzoli, R. & Reginster, J. Y. (2019). European guidance for the diagnosis and management of osteoporosis in postmenopausal women. Osteoporosis International, 30(2019), 3-44. doi: 10.1007/s00198-018-4704-5

Papadopoulou, S. K., Papadimitriou, K., Voulgaridou, G., Georgaki, E., Tsotidou, E., Zantidou, O. & Papandreou, D. (2021). Exercise and Nutrition Impact on Osteoporosis and Sarcopenia—The Incidence of Osteosarcopenia: A Narrative Review. Nutrients, 13(4499), 1-14. doi: 10.3390/nu13124499

Royal Osteoporosis Society (2022). Exercise for bones. Hozzáférhető 2022.05.22. https://theros.org.uk/information-and-support/bone-health/exercise-for-bones/?gclid=CjwKCAjwpayjBhAnEiwA-7enax2O827tp1USnoL2cpklwnM2TuJugabE89ApWCFsTzJW-HKKqI-jMRoCimoQAvD_BwE

WHO (2019). World Osteoporosis Day | Simple ways to prevent osteoporosis. Hozzáférhető 2023.05.22. https://www.who.int/westernpacific/articles/item/simple-ways-to-prevent-osteoporosis

Yu, B. & Wang, C. Y. (2022). Osteoporosis and periodontal diseases – An update on their association and mechanistic links. Peridontol 2000, 89(1), 99-113. doi: 10.1111/prd.12422