• Mozogj csoportban az egészségedért
  • Testsúlycsökkentő életmód program
  • Gyógyulj életmóddal
  • Orvosi háttér
  • Táplálkozási tanácsadás
  • Távkövetés szakemberrel
  • hírek
    Gyerekkori elhízás - felnőttkori betegség?

    Gyerekkori elhízás - felnőttkori betegség?
    2017.10.17

    A dundi óvodás cuki, a termetes iskolás jó húsban van - a kövér felnőtt pedig beteg? A nyugati világ egyik legsúlyosabb egészségügyi kihívása az „elhízás-járvány”, amelynek megfékezéséhez Sasvári-Szekeres Anita, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa, a gyermek dietetika specialistája szerint teljes szemléletváltásra van szükség már a fogantatástól.

    A magyar iskolások ötöde túlsúlyos

    Jó hír, hogy Magyarországon 2010 óta nem nőtt a túlsúlyos és elhízott gyermekek aránya, de minden ötödik magyar kisiskolás még mindig túlsúlyos vagy elhízott  – áll az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) közleményében. Ebből az is kiderül, hogy a 31,5 millió, 5-19 éves gyerek adatai alapján, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Imperial College London kutatói vizsgáltak meg, Magyarországon a 6-8 éves gyerekek több mint 20 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ezen belül a fiúknál 20,5, a lányoknál 21,9 százalék ez az arány.
    Ezzel hazánk az erről szóló 200-as világlistán – amely az elején a legrosszabb eredményű országok állnak – a túlsúlyos lányok tekintetében a 99., az elhízott lányok arányát illetően a 85. helyen áll. A fiúknál az 50. és az 54. helyet „értük el”.

    Ki számít túlsúlyos gyereknek?

    Már gyermekkorban alkalmazható a testtömeg-index (BMI), mint mérőszám, azonban a szakemberek gyakran inkább a testzsír meghatározására törekszenek valamilyen noninvazív módszerrel. gyermekkorban elsősorban percentilis táblázatot használunk a tápláltsági állapot meghatározásához. Ezeket a táblázatokat és görbéket sok ezer gyermek adatainak megfigyelésével összesítette a Központi Statisztikai Hivatal, és arra ad választ, hogy a magyar baba magasságának és súlyának fejlődése miként oszlik meg. Esetenként a bőrredő mérés is alkalmazható, amikor rendszerint öt ponton megmérik a bőrredő vastagságát és megfelelő képlettel kiszámítják a testzsír mennyiségét. Gyermekkorban fiúk esetében akkor beszélünk túlsúlyról, ha 25 % fölötti a testzsír aránya, lányoknál pedig akkor, ha meghaladja a 30 % -ot.

    Rizikós életszakaszok

    A szakértők szerint vannak bizonyos, az elhízás szempontjából veszélyes életszakaszok, amikor érdemes még inkább odafigyelni a kockázati tényezőkre.

    - Intrauterin (méhen belüli) élet

    Elég csak arra gondolni, hogy a cukorbeteg anyák magzata nagyobb súlyú, hiszen az inzulinnak jelentős hatása van a méhen belüli életben kialakuló zsírsejtszámra és a növekedésre. Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy a kismama hogyan táplálkozik: egy túlsúlyos vagy elhízott anyának nagy valószínűséggel nagyobb súllyal fog megszületni a gyermeke és ez már intő jel.

    - Csecsemőkor

    Egyre nagyobb a hathónaposnál fiatalabb, tápszerrel táplált csecsemők aránya a szoptatottakhoz képest, ezáltal sokaknál nem érvényesül az anyatej elhízást csökkentő hatása. Azonban tévedés azt gondolni, hogy a modern tápszerek mindenképpen elhízást okoznak, inkább a túletetés jelentheti a problémát, ami anyatejjel és tápszerrel is megtörténhet. Sok szülő hajlamos azt gondolni, ha sír, bizonyára éhes a baba. Ezért aztán minden alkalommal megetetik gyermeküket, függetlenül attól, valóban éhes-e, esetleg más problémája van, esetleg egyszerűen csak unatkozik. Mindez nagyon kockázatos lehet, hiszen könnyen rögzülhet a babánál, hogy a problémákra az étel jelenti a megoldást. 

    - Prepubertás és kamaszkor

    elhízás gyermek dietetikaBizonyos tanulmányok szerint kora gyermekkorban és kamaszkorban különösen nagy rizikónak vannak kitéve a gyerekek az elhízás szempontjából, mert ebben a két növekedési szakaszban kalóriában gazdag, túl bőséges étkezéssel (és a kamaszok közt divatos junk food-dal) megsokszorozható a zsírsejtek száma. Ez a teória azonban a mai napig vitatott, hiszen – bár az nem vitás, hogy a súlytöbblet kialakulásánál megnő a zsírsejtek tömege – az eddigi kísérletek inkább azt igazolják, hogy elsősorban az intrauterin életben, illetve valamivel a születés utáni időszakban növekszik a zsírsejtszám. Ezen elmélet hívei úgy vélik, hogy „csak” a zsírsejtek térfogata, a zsírsejtben elraktározott triglicerid az, ami súlygyarapodás esetén növekszik. 

    Elhízott gyerek – kövér felnőtt

    A gyermekkori elhízás és a felnőttkori túlsúly között egyértelmű az összefüggés. Egyes kutatások szerint már kétéves kor előtt kiderül, hogy valakiből túlsúlyos felnőtt lesz-e. Ezernél is több túlsúlyos gyermeket és kamaszt vizsgáltak meg, és az derült ki, hogy a túlsúlyos kamaszok fele már kétéves kora előtt is túlsúlyos volt, ötéves korára már a vizsgáltak 90 százaléka, tízévesen pedig már mindegyikük.

    - A gyermekkorban jelentkező rizikófaktorok – bár valójában nem okoznak tünetet – bizonyítottan jelentkeznek. Azoknál az elhízott gyerekeknél, akiknek nincs endokrin betegségük, akik egyszerűen az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt híztak el, már találkozhatunk másodlagos zsíranyagcsere zavarokkal. Ezen kívül nagy arányban alakul ki náluk a megzavart cukoranyagcsere, ami a tünetmentes ugyan, de a 2. típusú cukorbetegség előszobáját jelenti - ismerteti Sasvári-Szekeres Anita, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa, a gyermek dietetika specialistája. – A szülőknek ilyenkor nem szabad homokba dugniuk a fejüket, azzal segítenek a legtöbbet a gyermeküknek, ha szakértő irányítással, tehát személyre szabott étrenddel és mozgásprogrammal megpróbálják normalizálni a testsúlyt. 
     

    Forrás: Életmód Orvosi Központ (www.eletmodorvosikozpont.hu)

     

    Kapcsolódó videók


    Visszalépés az előző oldalra...

    Prima Medica egészségközpontok

    munkatársaink

    Dvorák Márton mozgásterapeuta
    Dvorák Márton
    Fülöp Lili dietetikus
    Fülöp Lili
    Rajcsik Enikő dietetikus
    Rajcsik Enikő
    Szarka Dorottya dietetikus
    Szarka Dorottya
    Varga Dóra dietetikus, szakmai vezető, Okleveles táplálkozástudományi Szakember MSc Varga Dóra
    Varga Dóra
    dr. Vernes Réka életmód orvos
    dr. Vernes Réka
    dr. Babai László életmód orvos, alapító, kiemelt szakmai vezető
    dr. Babai László
    dr. Békési Gábor PhD egyetemi docens, belgyógyász, endokrinológus
    dr. Békési Gábor PhD
    Bérces Ágnes mentálhigiénikus
    Bérces Ágnes
    dr. Bérczy Judit belgyógyász, endokrinológus dr. Bérczy Judit
    dr. Bérczy Judit
    dr. Kapocsi Judit PhD belgyógyász, klinikai farmakológus
    dr. Kapocsi Judit PhD
    dr. Koppány Viktória belgyógyász, endokrinológus, klinikai farmakológus dr. Koppány Viktória
    dr. Koppány Viktória
    dr. Kósa Éva belgyógyász, angiológus, érszűkület specialista dr. Kósa Éva
    dr. Kósa Éva
    dr. Lőrincz Ildikó szülész-nőgyógyász, endokrinológus
    dr. Lőrincz Ildikó
    dr. Matusovits Andrea sportorvos, aneszteziológus és intenzív terapeuta
    dr. Matusovits Andrea
    dr. Molnár Ákos mentálhigiénikus, coach
    dr. Molnár Ákos
    dr. Molnár Jeannette diabetológus, belgyógyász, endokrinológus
    dr. Molnár Jeannette
    Novinics Edit mentálhigiénikus
    Novinics Edit
    dr. Révay Edit életvezetési tanácsadó
    dr. Révay Edit
    dr. Tar Attila PhD endokrinológus és gyermekgyógyász
    dr. Tar Attila PhD

    Facebook csoportjaink

    Prima Medica EgészségCsoport

    Prima Medica egészségközpontok