Az életmódunk is felelős a korai daganatos betegségekért

Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbak a korai daganatos betegségek

A daganatos betegségek jellemzően multifaktoriálisak, vagyis több okra vezethetők vissza és főként 50 éves kor felett jelentkeznek. Éppen ezért figyeltek fel a szakemberek arra, amire többek közt a Global Cancer Observatory is felhívta a figyelmet, nevezetesen, hogy az 1990-es évektől kezdve bizonyos daganattípusok egyre nagyobb arányban fordulnak elő az ennél fiatalabbaknál. Ezek pedig a mell-, a vastagbél-, az endometrium-, a nyelőcső-, az epevezeték-epehólyag-, a fej-nyaki-, a vese-, a máj-, a csontvelő-, a hasnyálmirigy-, prosztata-, a gyomor- és a pajzsmirigydaganatok.

Ezeknek, a korai daganatos betegségeknek természetesen egyéni, szociális és gazdasági következményei is vannak, a túlélőknek például szembe kell nézniük a megnövekedett meddőségi, szív-érrendszeri betegségekre vonatkozó kockázattal és a másodlagos daganatok kialakulásának rizikójával.

Milyen rizikófaktorok ismertek?

A kutatások természetesen hangsúlyozzák, hogy egy daganatos betegség kialakulásának más-más okai lehetnek az egyéneknél, a trend alapján azonban be lehet azonosítani néhány olyan rizikófaktort, amelyek összeadódva jelentős kockázatot hordoznak. Ezek a rizikótényezők pedig nagyon erősen összefüggésbe hozhatók az életmóddal. Az alábbiakról van szó:

Nagy mennyiségű alkoholfogyasztás / alkoholfüggőség

Az etil-alkohol fogyasztás az 1960 évektől folyamatosan nő számos országban, elősorban Kelet- és Közép-Európában, Ázsiában. Az is megfigyelhető, hogy a nyugati társadalmakban egyre több nő számít rendszeres alkoholfogyasztónak.

Antibiotikumok

2000 és 2015 közt bizonyíthatóan nőtt az egy főre eső antibiotikum fogyasztás világszerte.

Testmagasság

Európában 0,1 cm-rel nőtt az átlagmagasság a 20. században, Dél-Koreában pedig 0,2 cm-rel, az utóbbi 40-50 évben.

Elhízás

A 30 fölötti BMI érték, ami elhízásra utal, 3.2%-ról 10.8%-ra nőtt a férfiaknál és 6.4%-ról 14.9%-ra a nőknél 1975-2014 közt.

Fizikai inaktivitás és ülő életmód

A foglalkozásból adódó fizikai aktivitás csökkent, míg a szabadidős mozgás elterjedtsége valamivel nőtt vagy stagnált 1980-200 közt, az átlagos ülve töltött idő pedig 7-ről 8.2 órára nőtt naponta 2007-2016 közt.

Reproduktív faktorok

Az adatok szerint a nyugati társadalmakban élő nők egyre később szülnek egyre kevesebb gyereket, a fogamzásgátló tabletták használata pedig 40%-ról 60%-ra nőtt a 15-49 éves korosztályban 1960-2009 közt.

Az alvás mennyiségének és minőségének változása

Olyan tényezők miatt változnak az alvási faktorok, mint például a több műszakos munka, a nem megfelelő alvási higiénia, a képernyőhasználat.

Dohányzás

A dohányzás az egyik legnyilvánvalóbb rizikófaktor (nem csak a daganatos betegségek tekintetében), de a jó hír, hogy néhány kivétellel (például Afrika) elmondható, hogy a dohányzás aránya a fiatalok körében mindenhol csökkent.

2-es típusú cukorbetegség

Az életmód által erősen meghatározott 2-es típusú cukorbetegség aránya nőtt 1990-2007 közt, hiszen míg korábban 100 ezer emberből 229 volt érintett, ez később 279-re változott. A férfiaknál pedig a korábbi 52 év helyett 46 éves korban diagnosztizálják átlagosan a betegséget.

Nyugati étrend és édesített üdítők fogyasztása

A telített zsírsavakban, vörös húsokban, feldolgozott élelmiszerekben, cukorban gazdag, ám rostokban, gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban szegény nyugati étrend világszerte elterjedt az utóbbi évtizedekben. Ugyanez igaz a cukros üdítőkre is.

Így segíthet az életmódorvoslás a daganatos betegségek prevenciójában:

- Az életmódorvoslás a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik legfiatalabb ága. nem véletlen, hogy az első, az életmód gyógyító hatását vizsgáló klinikai tanulmányok az 1980-as évek végén indultak, és – mára már nyilvánvalóan – pozitív eredményeket hoztak – ismerteti dr. Ferenczy Péter, a Életmód Orvosi Központ életmód orvosa, kardiológus, diabetológus. - A 2000-es évek első évtizedére olyan meggyőzővé váltak, hogy immár számos elismert szakmai szervezet kijelentette: az életmód tényezőknek - mint a dohányzás elhagyása, a mozgás, táplálkozás, mentális egészség - gyógyszerekkel összemérhető gyógyító hatása van számos, életmóddal összefüggő betegségben. Az életmódorvoslás pedig a személyre szabottan optimális, fenntartható és élvezhető életmódkialakításának fontos eszköze.